Előzmény: A hasnyálmirigy daganata 10 leggyakoribb daganattípus között van, illetve mind a két nem esetében együttvéve a 4. leggyakoribb halálozási ok a daganatok között Magyarországon. Cél: A magyar rákregiszter adatainak felhasználásával hasnyálmirigy daganatok incidenciájának elemzése: nem-, kor-, földrajzi felosztás alapján. Módszer: A Nemzeti Rákregiszter hasnyálmirigy daganatra vonatkozó, nyilvánosan elérhető, validált adatokat használtuk, 2000 és 2019 közötti időszakra vonatkozóan, mely adatok megyei szinten vannak bontva. A Központi Statisztikai Hivatal adatai segítségével nemre, korra, és földrajzi eloszlásra korrigált standardizált arányokat számítottunk. Eredmények: A férfiak és a nők incidenciája összesen 48649, ebből a nők incidenciája 23667, a férfiaké pedig 24982. Mind a két nem esetében az incidencia a 65-69 éves korban a legmagasabbak, az első esetek pedig a 25-29 éves korban jelennek meg. Magyarországon a hasnyálmirigydaganat incidenciáját tekintve jelentős kiugrás 2008-ban, 2013-ban és 2016-ban látszik, amikor elérte a legmagasabb pontot, 2017-ben valamivel csökkent azonban 2019-ig stagnálásról beszélhetünk, de általában az incidencia növekedést mutat. A nemre-, korra és földrajzi eloszlásra korrigált éves standardizált incidencia aránya követte az itt leírt trendet. A korra standardizált, nemre és földrajzi elhelyezkedésre korrigált éves incidencia arányok tekintetében a 65 év feletti korcsoport ezen incidencia arányai évente váltakozva hat-nyolcszorosa a 65 év alattiaknak és a fentebb leírt általános növekedéshez is az idősebb korcsoport járult hozzá. A nemre standardizált, korra és földrajzi eloszlásra korrigált incidencia arányok szignifikánsan nem különböztek a nők- és a férfiak között a vizsgált időszakban. Ugyanez igaz a földrajzi eloszlásra standardizált, nemre és korra korrigált incidencia arányokról, az Euró régiók és a vármegye tekintetében. Viszont ezen incidencia arányok közép magyarországi értékei szignifikánsan különböztek 2004-, 2012-, és 2016 években a nyugat- és kelet magyarországi ugyanezen arányoktól. Következtetés: Az eredmények segíthetnek egy esetleges szűrővizsgálat kifejlesztését a veszélyeztetett korcsoportok tekintetében, mindkét nem esetén.

Témavezető: Dr. Trefán László

Bevezetés: A pes planus az egyik leggyakrabban diagnosztizált ortopédiai kórkép, mely alatt a hosszanti mediális boltozat süllyedését értjük. Lúdtalp bármilyen életkorban előfordulhat, amennyiben kezeletlenül marad, életminőségünket jelentősen befolyásolhatja. Célok, hipotézisek: Elsődleges célkitűzésünk volt a talp és a lábszár izmainak erősítése, ezáltal a mediális hosszanti boltozat emelése. Kutatásunk célja volt továbbá az os naviculare magasságának növelése, az ízületi mozgástartományok fiziológiás értékhez való közelítése, illetve a résztvevők egészségtudatosságának fejlesztése. Feltételeztük, hogy (1.) a fizikális felméréseknél a mediális hosszanti ív emelkedését fogjuk tapasztalni a vizsgálatban résztvevőknél, (2.) a tornaprogram előtti, illetve utáni mérés között szignifikáns változás figyelhető meg, továbbá, (3.) a Biomechanikai Tape használatával látványosabb eredményt fogunk elérni az adott csoporttal, mint azon személyeknél, akik csak hagyományos gyógytornát kapnak. Módszerek: Kutatásunkban összesen 15 fő vett részt, közülük 8 férfi és 7 nő, átlagéletkoruk 22,91±1,76 év volt. A résztvevőket „A” és „B” csoportra osztottuk: az „A” csoport hagyományos fizioterápiában részesült, míg a „B” csoport kiegészítésül Dynamic Tape ragasztást viselt. A tornaprogram előtt és után is felmértük az alanyokat. Kutatásunk keretein belül két kérdőívet alkalmaztunk. A fizikális vizsgálatok során mozgásterjedelem- és izomerőmérést végeztünk el, ezen felül az alábbi speciális teszteket alkalmaztuk: Feiss-vonal, Navicularis Magasság, Chippaux-Smirak index, Mediális hosszanti ívszög és Staheli arch index. Mindemellett, alkalmaztuk a Vizuális Analóg Skálát. Eredmények: A 12 hetes tornaprogramot követően a Feiss-vonal teszt tehermentesített helyzetben mért értéke szignifikáns változást mutatott „A” és „B” csoport esetében is, a jobb és bal lábon egyaránt (p≤0,05). A Navicularis Magasság teszt terhelt helyzetben, a jobb és bal lábon mért eredményei az A” és „B” csoport esetében is külön-külön szignifikánsak (p≤0,05). Következtetések: Eredményeinket tekintve kijelenthetjük, hogy célzott mozgásprogramunk eredményesnek bizonyult.

Témavezető: Besenyei Blanka

Az obezitás globális járványa 2022-ben már minden nyolcadik embert érintett világszerte, különösen súlyosan hatva az aktív korú nőkre. Emellett Magyarországon is nagymértékben növekszik az érintettek száma, mely napjainkban már elérte a lakosság közel 59%-át. Ez a népegészségügyi krízis nemcsak az egyének életminőségét rombolja, hanem hatalmas terhet ró az egészségügyi rendszerekre is, hozzájárulva számos betegség kialakulásához. A kutatás célja, hogy feltárja, hogyan kapcsolódik össze a túlsúly és az elhízás a 65 év alatti magyar nők szociodemográfiai és életmódbeli tényezőivel, valamint az ezzel összefüggő krónikus betegségekkel. Az eredmények az Európai Lakossági Egészségfelmérés (2009, 2014, 2019) adatainak összesítéséből származnak. A leíró statisztikák meghatározásához Khí-négyzet próbát alkalmaztam. A logisztikus regressziók elemzéséhez a Stata 17 szoftvert használtam, és bináris többszörös logisztikus regresszióval végeztem el az adatok kiértékelését. A multikollinearitás jelenlétét varianciainflációs tényező (VIF) segítségével vizsgáltam. A modellek illeszkedésének jóságát Hosmer-Lemeshow teszttel értékeltem. Az elemzés során az elhízás és a különböző társadalmi, gazdasági és egészségügyi tényezők közötti összefüggések jelentős eltéréseket mutattak. Kiderült, hogy az elhízott nők között szignifikánsan magasabb volt az élettársi kapcsolatban élők száma (64,10%). Az iskolai végzettség terén is jelentős különbségek figyelhetők meg, hiszen az elhízott nők körében nagyobb volt az alapfokú végzettségűek aránya (44,47%). Továbbá lakóhely tekintetében is szignifikáns eltéréseket mutatott, mivel a vidéken élők nagyobb arányban voltak elhízottak (30,33%). Ám régiók között is jelentős különbségek voltak, például Észak-Magyarországon magasabb volt az elhízottak aránya (13,39%). A logisztikus regresszió eredményei szerint az élettársi kapcsolatban élő nők 1,72-szer nagyobb eséllyel voltak elhízottak (EH: 1.72 [95% MT 1.52-1.93]) az egyedülállókhoz képest. Emellett a magas vérnyomás jelenléte jelentősen növelte az elhízás kockázatát (EH: 3.16 [95% MT 2.71-3.69]), kiemelve a krónikus betegségek és az elhízás közötti szoros kapcsolatot. Az eredmények alapján elmondható, hogy az elhízás kezelése során kiemelten fontosak a szociodemográfiai tényezők, valamint a krónikus betegségek, különösen a magas vérnyomás figyelembevétele. Összességében, a kulcsfontosságú prevenció mellett a korai intervenció célzott alkalmazása optimalizálhatja az életmódot és jóllétet. A KULTURÁLIS ÉS INNOVÁCIÓS MINISZTÉRIUM EKÖP-24-1 KÓDSZÁMÚ EGYETEMI KUTATÓI ÖSZTÖNDÍJ PROGRAMJÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT.

Témavezető: Ghanem Amr Sayed

INTRODUCTION The human spine is a very important structure in the body that compromises of 33 vertebrae and provides support, mobility and protection for the spinal cord. The spinal curves can be affected by lifestyle factors as long-time sitting, sedentary lifestyle, and obesity, which is associated with changes in thoracic kyphosis but not in lumbar lordosis. The klapp method developed by Rudolf Klapp, is a nonsurgical method used to improve spinal alignment and endurance through all-fours-based exercises. This study aims at comparing the effectiveness of klapp method between the physiotherapy and medical students because of their different educational and physical activities during their classes. METHODOLOGY The total number of participants was 18 with 9 medical students and 9 physiotherapy students. The exclusion criteria included any kind of physical and mental disorders, recent trauma, orthopedic or rheumatologic injuries, any corrective surgeries, or participation in sports beyondthe school-assigned physical education. The data collection included a questionnaire on their posture habits, Klapp method knowledge, and the physical assessment of Schober 1 and 2 tests and OWD. Participants in the intervention group went through seven weeks of Klapp method training online, twice a week, with progressive modification of exercises. For the statistical analysis, means, standard deviations, independent t-tests and paired t-test were calculated, where a probability value of p < 0.05 was regarded as statistically significant. Bar graphs illustrate the changes in posture and spinal mobility between the participants. RESULTS When comparing the before and after results between physiotherapy and medicine students, there was no significant difference between their results with p-value for the before and after test being above 0.05. But when comparing the results between the individual groups, there was a significant difference in the physiotherapist students results and the medicine students’ results, with the p-values being less than 0.05. Therefore, indicating that there was an improvement in their posture at the end of the practice.

Témavezető: Dr. Veres-Balajti Ilona

Background: Worldwide, Prostate cancer (PC) is the second frequently diagnosed after lung cancer among males. In contrast, PC is the first most diagnosed and the third leading cause of death among males in Hungary. Objective: To analyse publicly available, validated cancer registry PC data and draw conclusions based on the analysis. Methodology: population data for Hungary and PC data were obtained from the Hungarian Central Statistical Office and the Hungarian Cancer Registry, respectively. A retrospective electronic cohort was created, where standardized incidence rates adjusted to age- and geographical units (SIR), age-standardized incidence rates adjusted to geographical units (ASIR) and geographical units standardized incidence rates adjusted to age (GSIR) and their relevant 95% confidence intervals (95%CI) were calculated and their trends were monitored. All statistical analysis were conducted in R statistical software version 4.4.1. Results: The yearly PC incidence generally increased during the study period. The annual SIR doubled from (0.54, 95% CI: 0.46,0.63)- to (1.13, 95% CI: 1.00,1.26), per 1,000 person-years during the study period. The ASIR varied between (0.23, 95% CI: 0.18,0.28)- and (0.52, 95% CI: 0.44,0.60), per 1,000 person-years for <70 years age group. In contrast, the ASIR varied between (3.46, 95% CI: 2.94,3.98)- and (4.23, 95% CI: 3.61,4.86), per 1,000 person- years for >70 years age group. Therefore, the ASIR ratio in the >70 years age group was nearly 10 times to the ASIR ratio in <70 years age group. The GSIR of Central Hungary was found significantly different to (West- and East- Hungary). The GSIR varied significantly between Euro-regions, thus Western Transdanubia depicted the highest peak in the year, 2003,2017, North Hungary in the year, 2003,2008 but overall, the Central region exceeded the rest of the regions albeit its GSIR were significantly different in the year from 2005 to 2007 and 2011. The GSIRs were significantly different in the following counties: Somogy, Somogy and Hajdú-Bihar, Békés and Baranya in 2002, 2003,2013 and 2017, respectively to the other counties. Conclusion: Higher PC incidence and SIR were detected in the >70 years age group than in <70 years age group and in Central Hungary than other country parts. The older age group >70 years contributed to the general increase. The findings could aid future preventive actions or policies.

Témavezető: Dr Trefán László

Előzmény: A melldaganatok a daganatos mortalitás második leggyakoribb oka Magyarországon. Cél: A magyar rákregiszter adatainak felhasználásával a melldaganatok elemzése: nem-, kor-, földrajzi eloszlás alapján. Módszer: A Nemzeti Rákregiszter a melldaganatokra vonatkozó, nyilvános, validált adatait használtuk 2000 és 2019 között, mely adatok 5 éves korcsoport és megyei szinten elérhetőek. A Központi Statisztikai Hivatal a megyei szintű népességi adatait felhasználva kor- és földrajzi eloszlás korrigált éves standardizált arányokat számoltunk. Eredmények: Az összes melldaganatok incidenciája 156486 volt, melyből 153074 női-, és 3412 férfi incidencia volt, ez utóbbiak alkották az összes eset 2%-át. A nők körében az incidencia maximuma 60-64 év korcsoportban, míg a férfiaknál a 65-69 év korcsoportban van. A női korra éves standardizált földrajzi eloszlásra korrigált incidencia arányok tekintetében a 65 év feletti korcsoport ezen incidencia arányai közel háromszorosa a 65 év alattiaknak. Ezen korra standardizált incidencia arányok 2000-ben érik el a maximumot és 2001-ben pedig a minimumot, 2003-tól 2011-ig fluktuálnak utána pedig a 65 év feletti korcsoportoknál növeksznek ezen arányok folyamatosan 2019-ig. A női éves földrajzi eloszlásra standardizált korra korrigált arányoknál az országrészek tekintetében szignifikáns különbség van a központi régió és Nyugat- és Kelet Magyarország között. Eurorégió tekintetében egy évben 2006-ban találtunk szignifikáns különbséget a centrális régió -(Budapest és Pest vármegye) földrajzi eloszlásra standardizált korra korrigált éves incidencia aránya és az összes többi Eurorégió között. Női megyére standardizált korra korrigált éves incidencia arányoknál 2000-ben Zala vármegye, Budapest és Békés vármegye arányai különböztek szignifikánsan a többi vármegyétől, e két utóbbi nem különbözött szignifikánsan egymástól. 2013-ban Békés vármegye aránya különbözött szignifikánsan a többi vármegyétől. Az alacsony esetszámok miatt férfi standardizált arányokat nem számoltunk. Következtetés: Férfi és női eseteket is vizsgáltunk. Az eredmények nők esetén a meglévő szűrő vizsgálatok finomítását, férfiak esetén a teszt bevezetésének segítségét szolgálja.

Témavezető: Dr Trefán László

Introduction: Obesity is a significant health concern affecting female university students, who often struggle with physical activity due to academic demands and sedentary lifestyles. Traditional exercise programs challenge overweight and obese individuals through joint stress and decreased motivation. Low-impact resistance circuit training (LI-RCT) offers a promising alternative by combining strength training and cardiovascular elements while minimizing joint stress. This study investigates LI-RCT's effects on body measurements, physical fitness, and quality of life in overweight and obese female university students. Hypothesis: This research investigates the effects of LI-RCT on female university students with high BMIs. We hypothesize that LI-RCT will lead to significant improvements in body measurements (body weight, BMI, waist circumference—WC, waist-to-hipratio—WHR), cardiorespiratoryfitness(restingheartrate—RHR, bloodpressure, VO₂max), and quality of life (Obesity and Weight-Loss Quality of Life Instrument—OWLQOL, Weight-Related Symptom Measure—WRSM and Physical Activity Enjoyment Scale—PACES) compared to the control group (CG), with potentially greater benefits observed in obese versus overweight participants. Methods: Eligible participants were female university students aged 18–40 with a BMI of 25–39.9 kg/m² and WC above 80 cm. Results: The LI-RCT group showed significant improvements across multiple parameters. Anthropometric measurements revealed notable reductions in weight (94.94 ± 11.07 to 90.21 ± 9.25 kg, p < 0.001), BMI (31.82 ± 2.6 to 30.28 ± 2.08 kg/m², p < 0.001), and waist circumference (101.84 ± 8.68 to 97.08 ± 7.74 cm, p < 0.01). Physical fitness markers improved substantially: resting heart rate decreased from 96.25 ± 3.43 to 82.42 ± 2.33 bpm (p < 0.001), and estimated VO₂max increased from 24.57 ± 3.16 to 28.01 ± 2.44 ml/kg/min (p < 0.001). Quality of life measurements showed significant enhancements, with OWLQOL increasing from 41.12 ± 4.39 to 48.79 ± 1.65 (p < 0.001), WRSM decreasing from 40.25 ± 5.49 to 36.58 ± 4.28 (p < 0.001), and PACES improving from 47 ± 5.03 to 56.58 ± 2.01 (p < 0.01). Additionally, obese participants showed significant improvements in most parameters compared to overweight. Conclusions: An 8-week LI-RCT intervention positively affected anthropometrics, physical fitness, and quality of life in overweight and obese female university students.

Témavezető: Dr. Anita Spisákné Balázs

Bevezetés: A futás, egyszerűsége miatt, egy sokak által kedvelt mozgásforma, melyről tudni illik, hogy hosszabb távok lefutása során számos sérülés alakulhat ki a túlterhelésből adódóan. Nem csak azokat érinthetik ezek a problémák, akik versenyszerűen sportolnak, hanem a hobbifutókat is. Ez a sport az alsó végtag összes izmát igénybe veszi, ezért elengedhetetlen a megfelelő regenerációs tevékenységek beépítése a mindennapokba és a helyes futótechnika alkalmazása. A túlterhelés okozta sérülések esetében fontos a prevenció; a gyógytorna erre egy kiváló módszer lehet. Célkitűzés: Kutatásunk során célunk volt a hosszútávfutók körében kérdőíves adatgyűjtés által ismeretanyagot gyűjteni a leggyakrabban előforduló, alsó végtagot érintő problémákról, továbbá ezen panaszok megelőzésére és kezelésére egy célzott tornaprogram kialakítása. Módszerek: Célcsoportunkat 13 hosszútávfutó (5 nő és 8 férfi; átlag életkor: 33,3 év±12,1 év) alkotta, akik önként jelentkeztek a 8 alkalmas tréningbe. A kutatás során elsőként egy online kérdőíves adatgyűjtést végeztünk, melyben a demográfiai adatokon és mozgásszervrendszeri panaszokon túl olyan tényezőkre is rákérdeztünk, amelyek növelhetik a sérülések kialakulásának kockázatát, ezt követően a fizikális felmérésen (tréning előtt és után) az alábbi teszteket végeztünk el: Passive Knee Extension, Knee to Wall, valamint a Funkcionális Mozgásminta Szűrés (FMS) elemei közül a kitörést és a mély guggolást. Az eredményeink statisztikai elemzéshez páros T-próbát, valamint Wilcoxon teszteket használtunk. Eredmények: A kérdőív adatait egy táblázatban foglaltuk össze, ez alapján információt nyertünk a résztvevők mozgásszervi állapotáról. Az felmérés eredményei esetében szignifikáns változást értünk el a Passive Knee Extension (jobb oldal p-érték<0,001; bal oldal p-érték<0,01) és a Knee To Wall (jobb oldal p-érték<0,001; bal oldal p-érték<0,001) tesztek esetében. Az FMS teszt esetében a százalékos megoszlásokban pozitív irányú javulást figyeltünk meg. Következtetések: Kutatásunk eredményeit összegezve megállapíthatjuk, hogy a legnagyobb változást a nyújthatósági tesztek körében értük el. Az alkalmazott gyógytornaprogramról elmondható, hogy egy eredményes regenerációs tevékenység lehet a hosszútávfutók sérüléseinek megelőzése érdekében.

Témavezető: Kecskeméti-Berki Krisztina és Molnár Judit

Bevezetés: Szakirodalmi kutatások szerint egy komplex fizioterápiás intervenciós program integrálása a futballisták edzéstervébe jelentős mértékben javíthatja a fiatalkorú sportolók teljesítményét, és hosszú távon alapvető fontosságú a sérülések megelőzése szempontjából. Célok, hipotézisek: Kutatásunk célja olyan intervenciós program kidolgozása volt, amely megelőzésről szóló előadást, prevenciós megközelítéseket és egy speciális mozgásprogramot tartalmazott, fókuszálva a statikus és dinamikus egyensúly fejlesztésére. Célunk volt továbbá, hogy összehasonlítsuk az intervenciós programot végző csoport eredményeit egy konvencionális gyógytornában részesülő és egy rendszeres sportot nem végző csoport eredményeivel. Módszertan: Intervenciós programunk előtt és közvetlenül az után kérdőíves felmérést végeztünk, amelyet fizikális állapotfelmérés követett mindhárom csoportban. A felméréseket a Side Hop Teszt (SHT), Módosított Bass Teszt (MBASS), Módosított Single Leg Stance Teszt (MSLST) és a HUR Balance Board segítségével végeztük. A 6 hónapos intervenciót követően 3 hónappal ismételtük meg a sportsérülések monitorozását egy ellenőrző kérdőív segítségével. Eredmények: Kutatásunkban összesen 74 fő vett részt. Az intervenciós csoportunkba 24 főt (átlagéletkor: 11,70±0,62 év), a konvencionális gyógytorna csoportba 25 főt (átlagéletkor: 11,76±0,59 év), valamint a nem sportoló csoportba 25 főt vontunk be (átlagéletkor: 11,80±0,57 év). Az intervenciós csoportban az SHT, SLST és MBASS tesztek tekintetében erősen szignifikáns javulás volt megfigyelhető (p<0,001). A HUR vizsgálat eredményi szerint az intervenciós csoportban szignifikáns javulás volt látható (p=0,002), míg a gyógytornában részesülők és a nem sportoló csoport eredményei nem változtak szignifikánsan (p>0,05). Az intervenciós csoport 12,5%-a használt a program előtt valamilyen sérülést megelőző eszközt, mely érték 100%-ra emelkedett az intervenciós program után; továbbá szignifikánsan kevesebb sérülés volt az intervenciós csoportban (p=0,017), míg a gyógytorna csoportban nem volt szignifikáns csökkenés tapasztalható (p=0,232). Következtetések: Eredményeink alapján megállapítottuk, hogy egy komplex gyógytorna intervenciós program szignifikánsan javította az egyensúlyozó képességet, csökkentette a sérülések számát, és hatékonyan támogatta a prevenciót a vizsgált csoportban.

Témavezető: Bucsku Mária

Introduction: Bodybuilding is a sport that requires great dedication to achieve optimal muscle growth. However, without the knowledge to support this growth, it can result in developing postural dysfunctions such as Upper Cross Syndrome (UCS). UCS is characterized by tightness of the pectorals, upper trapezius and levator, scapulae crossed with the weakness of the deep neck flexors, scalene, rhomboids, serratus anterior, middle and lower trapezius. Associated postural abnormalities such as forward head posture, rounded shoulders and a rounded upper back are developed too. Objectives, hypotheses: In this study, the goal was to create an effective training program, involving Global Postural Re-education (GPR) techniques to treat the abnormal symptoms caused by UCS among bodybuilders. Methods: A total of 20 symptomatic male athletes participated in this study, consisting of both an intervention (n=10) and a control group (n=10). Training routines, sensations of pain and body postural awareness were evaluated by a self- made questionnaire. Special physiotherapy tests like the Occiput-to-wall distance (OTWD), Lennie test, testing of the craniovertebral angle (CVA), Janda’s push-up and shoulder abduction movement pattern test, Scapular Isometric Pinch Test were utilized in this study, as well as other assessments such as mobility and manual muscle testing of the affected regions. Global Postural Re-education exercise program has performed for 6 weeks, with two in person sessions conducted at the gym and zoom calls were held once a week. Outcomes: According to the questionnaire participants had 3.00 (2.50;3.50) years of experience in bodybuilding, 5.50 (5.00;6.00) days of training per week and they spent 2.00 (1.50;2.15) hours in each session in the gym. 74% did not perform any warm-up or cool-down exercises. After the intervention significant improvements were evaluated in postural assessments (Lennie test, CVA,), mobility testing and muscular strength assessments. We also detected improvement in the clinical symptoms (OTWD, Janda’s push-up and shoulder abduction movement pattern test, Scapular Isometric Pinch Test and pain) of UCS in bodybuilders. Conclusions: Our data suggested that 6 weeks Global Postural Re-education exercise program significantly reduced the symptoms of UCS in male bodybuilders, so GPR is advised to treat the abnormal symptoms of UCS.

Témavezető: Dr. Lukács Balázs