Bevezetés: A falmászás egyre népszerűbb sport, mely kiválóan fejleszti a teljes test izomzatát és a koordinációt. Pozitív hatásai mellett, azonban a falmászók körében is előfordulhatnak gerincpanaszok dominánsan a lumbális régióban. A nagy intenzitású mozdulatok jelentős terhelést rónak az ágyéki gerincre, illetve lehetséges okként említhető a n. ischiadicus izomtani okokra visszavezethető kompressziója. Célok, hipotézisek: Feltételeztük, hogy a falmászás során, például a statikusan megtartott pozíciókban túlterhelődhetnek a PHL komplexum körüli izmok, ami az alsó végtag és a lumbális gerinc tekintetében is panaszokat generálhat. Vizsgálatunk célja felmérni, hogy az általunk választott tesztek tekintetében tapasztalható-e a fiziológiás értékekhez képest eltérés a falmászók körében, emellett tudjuk-e, illetve milyen mértékben vagyunk képesek befolyásolni ezen értékeket egy célzott komplex tornaprogram révén. Módszerek: A vizsgálat résztvevői a debreceni Csipi Boulder, és több budapesti falmászó terem 16-50 év közötti sportolói voltak: 11 fő (8 nő és 3ffi) vett részt. A lumbális gerinc mobilitásának és a pelvico-lumbo-hip komplexum stabilitásának felmérése érdekében az alábbi speciális teszteket alkalmaztuk: Slump, Standing Lumbar Extension, Standing Lumbar Felxion, Straight Leg Raise, Quadrant, Schober I, Ujj talaj távolság, Lateral flexió, Kobra és Szfinx tesztek. Szubjektív panaszaik felmérésére kérdőívet is töltettünk ki a résztvevőkkel. A résztvevők az edzéseikhez igazított 10 alkalmas tornaprogramban vehettek részt 2024. októberétől, heti 1 alkalommal, 30 perces idő intervallumban, december végéig. A program során célzott nyújtó hatású autostretching, légző- és gerinctorna gyakorlatokat biztosítottunk. A gyakorlatok mellett a résztvev?ket, prevenciós célból, sportspecifikus tanácsokkal is elláttuk. Eredmények: A tesztekből 8 eredményeiben tapasztaltunk szignifikáns fejlődést: Standing Lumbar Extension (p=0,004), Ujj talaj távolság (p=0.001), Szfinx (p=0.005), Kobra (p=0.001), Schober I (p=0,034) és Quadrant (p=0.025) tesztekben és a csípő ízület berotációját vizsgáló tesztekben (bal oldalon (p=0,040), jobb oldalon (p=0,024). Összefoglalás/Következtetések: Eredményeink szerint az autostretching és légző gyakorlatok segítették a pelvico- lumbo-hip komplexum stabilitását, az izom egyensúly helyreállítását és a deréktáji panaszok csökkenését a résztvevők körében, de az esetszám növelése és további mérések szükségesek a probléma mélyebb megismeréséhez.

Témavezető: Dr. Csepregi Éva

Bevezetés: A perifériás neuropátia a 2-es típusú cukorbetegség egyik legjelentősebb szövődménye, ami leggyakrabban disztális paresztézia és fájdalom formájában jelentkezik szenzoros kieséssel kísérve leginkább a kesztyűnek és harisnyának megfelelő végtagi területeken. A betegség hátterében álló mechanizmusok, valamint az erre irányuló kezelési és rehabilitációs lehetőségek napjainkban is intenzív kutatások tárgyát képezik. Célok/hipotézisek: Munkánk célja az volt, hogy először felmérjük idős betegek neuropátiás fájdalmait, majd mérsékeljük ezeket a panaszokat célzott fizioterápiás kezelések (tornaprogram illetve TENS kezelés) segítségével. Vizsgálatunk továbbá magába foglalta a TENS kezelés és a tornaprogram hatásosságának összehasonlítását. Módszerek: Vizsgálatunk összesen 12 idősek otthonában élő beteggel indult, akik körében összesen 8 betegen tudtuk véghez vinni a teljes vizsgálati protokollunkat. Közülük 4 fő TENS kezelésben, további 4 fő tornaprogramban részesült összesen 6 hét alatt 12 alkalommal. A vizsgálatban a fájdalom mértékét leíró kérdőíves (Paindetect) adatgyűjtést, illetve idegnyújtási (n. ulnaris, n. medianus, n. radialis) és hangvilla teszteket végeztünk a terápia előtt és után. A kérdőív kérdéseire a fájdalom mértékét kifejező (1- enyhe, 2 - mérsékelt, 3 - súlyos) pontszámot lehetett adni (1 eldöntendő kérdés kivételével). A 8 beteg által megadott pontszámokból kérdésenként átlagpontszámot, valamint 9 kérdés átlagpontszámait összeadva kumulatív áltagpontszámot számítottunk a kezelés előtt és után egyaránt. Eredmények: A terápia után a teljes, 8 fős betegcsoportra vonatkoztatva szubjektív fájdalom-mérséklődést mutattunk ki a Paindetect kérdőívvel. A 9 kérdés mindegyikénél külön-külön kimutatható volt az átlagpontszám csökkenése. A kérdőív 9 kérdésére adott kumulatív átlag pontszám 15,5-ről 13,25-re csökkent (-14,5%). A terápia után egyik beteg sem számolt be arról, hogy sugárzik a fájdalom valamilyen testrész irányába, amely a terápia előtt 3 esetben állt fenn (-43%). A TENS kezelés és a tornaprogram okozta Paindetect pontszámcsökkenés mértéke között nem adódótt szignifikáns különbség (6,75 vs. 6,0; p=0,81). A tornaprogramban részesülő csoport mind a 4 tagjában csaknem megszűnt az idegnyújtási tesztekkel kimutatható neuropátiás jel, kivétel csupán egy fő tornaprogram utáni pozitív n. ulnaris idegnyújtási tesztje volt. A TENS kezelésben részesülők csoportjában csupán egy fő n. medianus tesztje volt kóros, mely a kezelés után is fennállt. A terápia hátásra a negatív hangvilla tesztet mutató egyének száma 4-ről 7-re nőtt (p=0,106). Összegzés: A tornaprogram és a TENS kezelés egyaránt hatékonynak mutatkozott a betegek szubjektív fájdalmainak csökkentésében valamint a kóros neuropátiás jelek mérséklésében is. Megállapítható, hogy a kezelések több szempontból is elősegítik a betegek funkcionális rehabilitációját.

Témavezető: Spisákné dr.Balázs Anita és Dr.Lábiscsák-Erdélyi Zsuzsa

INTRODUCTION: Stroke is a predominant cause of morbidity and mortality globally, showing considerable disparities in incidence and outcomes across various regions. According to the Global Burden of Disease (GBD) Study 2019, approximately 12.2 million individuals experience their initial stroke worldwide annually, with 6.5 million fatalities resulting from it. In Kyrgyzstan, stroke is a second leading cause of mortality, representing 13.10% of total deaths in the nation. Additionally, the World Health Organization (WHO) reports that the age-adjusted mortality rate from stroke is 92.52 per 100,000 individuals, ranking Kyrgyzstan 82nd globally. AIMS: To evaluate the level of public knowledge and awareness regarding stroke among the Kyrgyz population aged under 18 and older, and to investigate the barriers to prompt recognition and response to acute stroke symptoms related to sociodemographic variables, healthcare accessibility, and educational attainment. METHODS: A cross-sectional study was conducted using an online questionnaire distributed to individuals in Kyrgyzstan. The questionnaire included specific questions derived from the validated Stroke Awareness Questionnaire (SAQ), ensuring adherence to established standards while addressing the study’s unique objectives. A total of 104 responses were collected. The associations between variables were tested by Chi-square tests and an Ordinal Logistic Regression model. Descriptive statistics and pie charts, generated with Stata statistical software, visually represented key categorical data. RESULTS: The study revealed that occupation (β = 1.46, p = 0.039), understanding stroke causes (β = 5.72, p < 0.001), and knowledge of risk factors (β = 9.08, p < 0.001) were significant indicators of stroke knowledge. Exposure to advertisements and public announcements (β = 2.46, p < 0.001), willingness to attend workshops (β = 3.50, p = 0.006), reflection on stroke information (β = 2.76, p = 0.003), and a combination of media and human interaction sources (β = 6.22, p < 0.001) were correlated with increased awareness. The response to stroke was strongly associated with awareness of the BE-FAST mnemonic (β = 5.75, p = 0.003) and knowledge of emergency number (β= 5.52, p = 0.001). Overall, 34% of participants had optimal stroke knowledge, 15% showed sufficient awareness, and 10% had adequate stroke response, while suboptimal rates were 26%, 60%, and 75%, respectively. CONCLUSION: This study highlights the necessity for targeted programs. Since occupation, understanding of stroke causes, knowledge of risk factors, and media exposure greatly influenced these outcomes, educational initiatives emphasizing signs of stroke, the importance of emergency numbers, and awareness campaigns are crucial. Furthermore, such efforts can improve public response to stroke, thereby reducing the disease burden and enhancing overall health outcomes.

Témavezető: Ghanem Amr Sayed

A szív és érrendszeri betegségek morbiditása és a diabetes prevalenciája világszerte emelkedő tendenciát mutat, különösen a fiatalabb generációknál. Az utóbbi évtizedekben a nőket érintő kardiovaszkuláris események száma is jelentősen nőtt, és a diabetes mellitus rizikófaktornak tekinthető a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásában. Hazánkban a szív és érrendszeri betegségek előfordulása 2021-ben 6,9 % volt. A WHO adatai szerint a 35-54 éves nők esetén a kardiovaszkuláris betegségek okozta halálozási arány 43,7% volt 2021-ben. A kutatás célja annak vizsgálata, hogy mik azok a szociodemográfiai és életmódbeli tényezők hazánkban, amelyek hozzájárulnak a betegségek kialakulásához. A 2009, 2014 és 2019. évi összefűzött Európai Lakossági Egészségfelmérés adatait felhasználva, összesen 16480 válaszadó segítségével végeztük kutatásunk. A statisztikai analízis során súlyozott khi-négyzet próbát és súlyozott bináris logisztikus regressziót alkalmaztunk. A statisztikai szignifikanciát 0,05-ös alfa-szinten határoztuk meg és 95%-os konfidencia intervallummal jellemeztük az összefüggések nagyságrendjének és irányultságának számszerűsítésére. A BMI esetén a normál értékkel rendelkezőknél fordult elő kisebb mértékben a betegség (EH=0,23; 95%MT: [0,12-0,46]) az elhízottakkal szemben. Akik önbevallásuk szerint rossz egészségi állapottal rendelkeznek, náluk magasabb előfordulás figyelhető meg (EH=2,27; 95%MT: [1,30-3,96]). Azoknál akik részt vettek vérnyomás szűrő vizsgálaton kisebb előfordulása figyelhető meg (EH=0.15; 95%MT: [0.06-0.43]). A betegség előfordulása szignifikáns összefüggést mutatott az életmóddal és az egészségi állapottal kapcsolatos tényezőkkel. A normál testsúly és a rendszeres egészségügyi ellenőrzések védő hatással bírtak. Ezek az eredmények alátámasztják, hogy a testsúly, az egészségtudatosság és a rendszeres szűrővizsgálatok jelentős hatással vannak a betegség kialakulásának kockázatára. Támogatók: Egyetemi kutatói ösztöndíjprogram (EKÖP), Debreceni Egyetem tehetséggondozó program (DETEP)

Témavezető: Ghanem Amr Shayed

Bevezetés: Az egyensúly és a koordináció észrevétlenül is a mindennapjaink szerves részét képezik, sportolók esetében pedig kiváltképp fontos ezen képességek megléte és épsége; hiányuk különböző sérülések kockázatát vonhatják maguk után. Labdarúgók körében a sérülések többsége az alsó végtagot érinti, ezen belül is a szalag és meniscus sérülések száma a gyakori, melyek elkerülése érdekében a proprioceptív tréning során végzett gyakorlatokkal fejleszthető mind a koordinációs, mind pedig az egyensúlyozó képesség. Célkitűzés: Kutatásunk során célunk információt gyűjteni fiatal labdarúgók egyensúlyozó és koordinációs képességeinek állapotáról, továbbá egy célzott tornaprogram segítségével fejlődést elérni ezen képességek tekintetében, valamint a propioceptív tréning alkalmazásával erősíteni az izmokat-szalagokat és csökkenteni a sérülések rizikóját. Módszerek: Célcsoportunkat a Karcagi Sport Egyesület Labdarúgó szakosztályának utánpótlás korú sportolói alkották (átlag életkor 15,6±0,48 év; N=16). A felmérés során kérdőíves adatgyűjtést (papír alapú, saját szerkesztésű, melyben korábbi sérüléseikre, szubjektív megítélésükre voltunk kíváncsiak egyensúly, mozgáskoordináció, ritmusérzék és reakcióidő tekintetében), hagyományos gyógytornateszteket (Romberg próba nyitott és csukott szemmel; egy lábon állás teszt; Fukuda Step teszt) és eszközös méréseket (Y-Balance teszt) egyaránt alkalmaztunk. Az összegyűjtött adatokat Microsoft Office Excel táblázatkezelő programban rögzítettük és összesítettük, a statisztikai elemzést is itt végeztük. A sportolók a felmérést követően egy 10 hetes proprioceptív tréningprogramban vettek részt. Eredmények: Eredményeinket tekintve kiemelkedő változást tapasztaltunk az Y-Balance (p(jobb-anterior)<0,001; p(jobb-posterolateral)<0,001; p(jobb-posteromedial)<0,001; p(bal-anterior)<0,05; p(bal-posterolateral)<0,001; p(bal-posteromedial)<0,001 és a Fukuda Step (p<0,001) tesztek tekintetében. A kérdőíves adatgyűjtés során pedig a sportolók szubjektív megítélése szerint az egyensúlyuk nagymértékben fejlődött, a mozgásszervi panaszaik pedig csökkentek az alkalmazott tréninget követően. Következtetések: A kapott eredményeink alapján elmondható, hogy a propricoceptív tréning elemei a labdarúgó edzések gyakorlatanyagába beépítve fejlesztik az utánpótláskorú sportolók egyensúlyozó és koordinációs képességeit, illetve hozzájárulnak a sérülések rizikójának csökkentéséhez.

Témavezető: Kecskeméti-Berki Krisztina

Bevezetés Az ételallergiák és ételintoleranciák előfordulási gyakorisága világszerte növekvő tendenciát mutat, különösen a kiskorúak körében. Ezek az állapotok nemcsak az érintett gyermekek egészségére gyakorolnak jelentős hatást, hanem befolyásolják családjaik életmódját, valamint az egészségügyi és oktatási intézmények működését is. A megfelelő diéta kialakítása és fenntartása kulcsfontosságú a tünetek megelőzése és a gyermekek egészséges fejlődése érdekében. Ez azonban különös odafigyelést és szaktudást igényel, mivel az étrend összeállítása során nemcsak az allergén anyagok kerülésére, hanem a teljes értékű táplálkozás biztosítására is figyelni kell. Célok, hipotézisek Vizsgálatunk célja az ételallergiával és intoleranciával élő kiskorúak táplálkozási szokásainak a felmérése. Továbbá annak a megállapítása, hogy a szigorúbb étrendi korlátozások miatt kiegyensúlyozottan, az OKOSTÁNYÉR ajánlásainak megfelelően, illetve tudatosabban táplálkoznak-e az érintett gyermekek. Módszerek A tanulmány alapját egy kérdőíves felmérés adta, amelyben ételallergiás, valamint ételintoleranciás gyermekek szülei osztották meg gyermekeik táplálkozási szokásait. Az adatok elemzése Fisher-féle egzakt tesztekkel fog megvalósulni. Eredmények A vizsgálatban 116 válaszadó adatai szerepelnek. Eredményeink alapján elmondható, hogy a megkérdezettek gyermekei között a nemek eloszlása közel egyenlő volt: 51% (59 fő) fiú és 49% (57 fő) lány. Az életkor 1 hónap és 18 év között mozgott, a legnagyobb arányban (38,84%) az általános iskolás korú gyerekek (6-14 év) voltak. A leggyakoribb allergének közé tartozott a tej (66%), a glutén (33%), a tojás (21%) és a szója (18%). A szülők 24,1%-a (28 fő) tartotta gyermekük étrendjét nagyon változatosnak, 60,3% (70 fő) közepesen változatosnak, 11,2 % (13 fő) kevésbé változatosnak, 4,3 % (5 fő) pedig egyáltalán nem tartja változatosnak. Az étkezések száma többségében napi 4-5 alkalom között alakult, ami összhangban van az ajánlott táplálkozási irányelvekkel. Összefoglalás Az eredmények alapján látható, hogy a szülők többsége változatosnak ítéli gyermeke étrendjét, azonban néhány esetben megfigyelhetőek bizonyos hiányosságok. A szülők tájékoztatása és képzése kiemelt fontosságú a megfelelő étrend kialakításához, hogy az ételallergia kezelése mellett a kiegyensúlyozott táplálkozás is biztosítva legyen a gyermekek számára.

Témavezető: Pataki Jenifer

Bevezetés A mozgásszervi megbetegedések aránya fogorvosok körében rendkívül magas, melynek egyik oka a munkavégzésükből adódó egyoldalú terhelés. Kutatások alapján a fogorvosok 95,8%-a tapasztal élete során mozgásszervi panaszt, míg az elmúlt egy évben 92%-uk számolt be fájdalomról. Ez a probléma már a fogorvostan hallgatók körében is megfigyelhető: 44-93%-uk jelzi, hogy fájdalma van. A leggyakoribb panaszok közé tartozik a nyak, a felső háti szakasz és a derék fájdalma. Célok, hipotézisek Vizsgálatunk célja, adatokat gyűjteni a Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Kar hallgatóinak mozgásszervi állapotáról. Egy célzott tréning programmal felkészíteni a hallgatókat a munkavégzésükből adódó, egyoldalú fizikai terhelésre továbbá felmérni, hogy milyen ismeretekkel rendelkeznek az ergonómiailag helyes testtartásról és szükség esetén bővíteni tudásukat. Feltételeztük, hogy a fogorvostan hallgatók már egyetemi éveik alatt is tapasztalnak mozgásszervi panaszokat. A kezdeti panaszoknak nem tulajdonítanak komolyabb jelentőséget, továbbá a fogorvostan hallgatók nem rendelkeznek adekvát ismeretekkel ahhoz, hogy képesek legyenek kompenzálni az egyoldalú munkafolyamatok okozta mozgásszervi túlterhelést. Módszerek Az adatgyűjtést kérdőíves módszerrel és fizikai állapotfelméréssel végeztük. A 30 kérdésből álló kérdőívünket a Standardizált Norvég kérdőív alapján készítettük ötvözve az általunk definiált kérdésekkel. Rákérdeztünk a mozgásszervi panaszok meglétére és súlyosságára az elmúlt 7 napban és 12 hónapban. További kérdések a demográfiai adatokra, testtartásra, napi gyakorlati óraszámra, ergonómiai ismeretekre és fájdalomkezelési módszerekre irányultak. Fizikai állapotfelmérésünk során olyan speciális teszteket végeztünk a hallgatókon, amelyek felmérik a terhelés alatt álló izmok erejét, rugalmasságát és az ízületek funkcionális állapotát. A tornaprogram 14 héten át heti egy alkalommal tartott, mely során a különböző gyakorlatok mellett ergonómiai tudásukat is fejlesztettük. Az adatok értékelése statisztikai módszerekkel valósult meg, az SPSS szoftver használatával. Eredmények A vizsgálatban résztvevő hallgatók száma 28 volt, 57,9%-uk nő. A program kezdetén a résztvevők 50%-a számolt be nyaki fájdalomról, amely a program végére 34,5%-ra csökkent. Az alsó háti szakasz fájdalmának előfordulása 53,6%-ról 34,5%-ra mérséklődött. A speciális tesztek eredményei szignifikáns javulást mutattak a cervicalis és thoracalis gerinc mozgástartományában, valamint a Musculus levator scapulae és trapezius nyújtási teszteknél, továbbá a Sphynx tesztnél. Összefoglalás,következtetések Az intervenciós programunk során elért eredmények a nemzetközi szakirodalom alapján jelentős segítséget nyújtanak a panaszok megelőzésére és a fájdalom csökkentésére a fogorvostan hallgatók körében.

Témavezető: Dr. Veres - Balajti Ilona

Bevezetés Napjainkban egyre több gyermek érintett táplálékallergiában, illetve táplálékintoleranciában. Gyermekek esetében a szülőkre hárul a felelősség, hogy az adott diétának megfelelően étkezzen a gyermek. A diétahiba megakadályozása soktényezős, komplex folyamat, mely a mindennapokban sok nehézséggel állítja szembe a szülőket. Célok, Hipotézisek Hipotézisemben feltételeztem, hogy a szülők, akiknek gyermeke valamely táplálékallergiával, illetve táplálékintoleranciával rendelkezik megterhelőnek tartja pénzügyileg a diétás termékek vásárlását. További hipotézisem volt, hogy a szülők többsége nem vett részt dietetikai tanácsadáson. Kutatásom során elsődleges célom volt, hogy felmérjem a szülők nehézségeit a mindennapok során. Módszerek A kutatás célzottan azokra a problémákra fókuszált, amelyek megnehezítik a szülők életvitelét. A kutatásomat internetes platformon végeztem. Az adatok elemzése Fisher-féle egzakt tesztekkel fog megvalósulni. Eredmények A vizsgálatban 113 szülő vett részt. A megkérdezettek korcsoportos eloszlása a következőképpen alakult: 18-25 év közöttiek 1% (1 fő), 26-35 év közöttiek 28% (32 fő), 36-45 év közöttiek 48% (54 fő), 46-55 év közöttiek 19% (22 fő), 55 év felettiek 4% (4 fő). A válaszadók lakóhely szerinti eloszlás a következőképpen alakult: község, falu 24% (27 fő), város 63% (71 fő), főváros 13% (15 fő). Iskolai végzettséget tekintve a résztvevők 1%-a (1 fő) alapfokú, 44%-a (50 fő) középfokú, 55%-a (62 fő) pedig felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Az adott allergének előfordulását tekintve a következő eredményeket kaptuk: földimogyoró allergia 17% (19 fő), gluténérzékenység/cöliákia 34% (38 fő), tejfehérje allergia 55% (62 fő), laktózérzékenység 15% (17 fő), tojásallergia 29% (33 fő), szója allergia 8% (9 fő). Dietetikai tanácsadás tekintetében elmondható, hogy a vizsgálatban részt vevő szülők 37%-a (42 fő) vett részt rajta. A válaszadók mindössze 7%-a (8 fő), aki egyáltalán nem érzi megterhelőnek a megváltozott élethelyzetet. Összefoglalás, Következtetések Összességében elmondható, hogy a szülők nagy része nem járt dietetikai tanácsadáson, ezért a részvétel a fontosságát több területen, például az egészségügyi ellátórendszerben, internetes platformokon minél inkább hangsúlyozni kellene. Továbbá a szülők túlnyomó többsége pénzügyileg valamilyen szinten megterhelőnek érzi a diétás termékek vásárlását.

Témavezető: Pataki Jenifer

Introduction: Food delivery demand have increased radically in the past few years especially since COVID-19 pandemic. However, occupational factors such as prolonged sitting without back-rest support while carrying the delivery box on back may negatively affect the food couriers’ posture, muscle balance and spine health. Objectives: The main purposes of the study were to assess the effects of these conditions on posture and to provide an exercise program to prevent and treat these effects. Additionally compare the differences between students who work as food couriers (FC) and those who do not (NFC). Methods: Thirty male university student (15 FC:15 NFC) underwent physical examination composed of objective special tests: Delma’s index, Craniovertebral angle (CVA), OWD, Fingertip-to-floor (FTTF), Schober I-II, Trunk lateral flexion and Rotation, “Cobra”, “Sphinx”, Quadrant, 90-90 knee extension and Laseque tests and palpation of trigger points in neck and shoulder. An online questionnaire was sent to gather general information on lifestyle behaviors, subjective health status, pain assessment using visual analogue scale and on occupational conditions specifically for food courier students. Results: By comparing FC to NFC, the questionnaire shown that FC reported 20% higher discomfort in most body regions (neck, arms, lumbar and thoracic spine) compared to NFC. However, objective tests revealed no significant difference between FC and NFC groups except for higher prevalence of right m. levator scapulae TrPs (p=0.008). Additionally, CVA showed significant difference between FC using bicycles and scooters (p=0.041) and results were non-physiological in 7 (46%) in FC and in 9 participants (60%) in NFC group. The result was physiological in only one participant in FTTF test, and 11 in FC and 8 participants in NFC group were unacceptable. Conclusion: The results demonstrated that these occupational conditions could cause postural changes and increase the prevalence of pain and discomfort. The results indicate a higher prevalence of musculoskeletal problems among FC but do not show significant overall differences between FC and NFC students. It is recommended to attach delivery boxes to the vehicles rather than couriers’ backs and follow the exercise program however further studies are needed to get a deeper understanding of the problem.

Témavezető: Dr. Éva Csepregi

A 65 év felettiek aránya a fejlett társadalmakban folyamatosan nő, ami egészségügyi, gazdasági és szociális problémákat okozhat. A kor előrehaladtával a szervezet generalizált hanyatlása következik be, romlanak a fizikai és mentális funkciók, légzőrendszert, szív- és érrendszert illetve idegrendszert érintő negatív elváltozások alakulnak ki. Az időskori sarcophenia csökkenti az önálló életvitel képességét, növeli a balesetekből származó sérülések kockázatát. Bár a fizikai aktivitás nem állíthatja meg az öregedést, egyre több tanulmány számol be arról, hogy a rendszeresen végezett testmozgás késleltetheti, illetve meg is előzheti számos degeneratív és krónikus betegség kialakulását. Ezért célul tűztük ki, hogy megvizsgáljuk, milyen változások figyelhetők meg egy 6 hetes funkcionális edzésprogramot követően idős korban. Tizenhét korábban passzív életmódot folytató, 65 év feletti, átlag életkor 71,24 +/- 4,55 év, nő vett részt a 6 hetes mozgásprogramban, melynek megkezdése előtt és után végeztük el vizsgálatainkat. A kognitív funkciók vizsgálatához Stroop color and word tesztet, valamint Trail making tesztet alkalmaztunk. A sarcophenia súlyossági fokának meghatározását Short physical performance battery teszttel végeztük. A résztvevők egyensúlyi állapotának eszközös kiértékeléséhez HUR Balance Platformot használtunk, míg a dinamikus egyensúlyozó képesség vizsgálata Négy négyzet teszttel történt. A résztvevők állóképességének felméréséhez Fél perces sit to stand tesztet és Mellkaskitérés vizsgálatot végeztünk. A mozgásprogramot követően szignifikánsan javult a résztvevők fizikális állapota, valamint csökkent a sarcophenia súlyossági foka. Az állóképességet vizsgáló tesztek esetében szignifikáns javulás történt. Szintén javulást figyeltünk meg a kognitív funkciók, egyensúlyi paraméterek és a koordinációs képességeket felmérő tesztek eredményei tekintetében. Eredményeink tükrében elmondhatjuk, hogy az időskorban végzett funkcionális edzésekkel a fizikális paraméterek javulásán túlmenően a kognitív képességek szintjén is kedvező hatásokat érhetünk el, melyek az egyének funkcionalitását, hosszú távon az időskorúak életminőségének javulását eredményezhetik.

Témavezető: Arany Attila Csaba és Dr. Papp Gábor

Introduction: Smoking is a global public health issue, especially for college students who use it to cope with academic stress, leading to reduced physical activity and causing long-term cardiorespiratory issues that reduce endurance. Objectives, Hypotheses: We investigated if there were significant changes in cardiorespiratory fitness between smokers who participated in an intervention program and those who did not. Our goal is to see if our exercise program improves smokers' mental health. We expect to observe a significant change in cardiorespiratory fitness between regular smokers and non-smokers at their first physical evaluation. We expect regular smoker students' cardiorespiratory health to improve after the exercise program. We also believe our intervention approach improves mental health of smokers. Methods: Our target group included smokers (n=15, 21±1.28), and we had two control groups who did not receive a training program: smokers (n=7, 21±1.26) and non-smokers (n=7, 21±0.88). In our study, aerobic capacity, endurance and general cardiorespiratory function was assessed using the following tests: Beep test, 6MWT, 12 min Cooper test, Breath Holding test, Chest expansion test, Harvard Step Test. The main aspect of our intervention program was to improve cardiorespiratory skills through endurance training which lasted for three sessions per week over a period of twelve weeks for the target group. Results: We achieved significant results in the Beep test, Harvard Step Test and 6MWT. The Beep test results for the target group were 6.73 ± 1.28 before intervention and 7.93 ± 1.28 after for completed levels (p<0.05). For the Harvard Step Test, the target group's fitness index improved from 50.74 ± 7.29 to 63.87 ± 10.33 after the intervention (p<0.05). After the intervention, the target group showed a significant improvement in distance covered from 414.33 ± 193.81 to 553.07 ± 173.59 in the 6 MWT (p<0.05). Both control groups showed little to no significant change in these tests. Conclusion: Overall, the results of our intervention provide important insights into the benefits of physical activity for improving cardiorespiratory health.

Témavezető: Blanka Besenyei és Nguyen Minh Chau

Background: Smoking is a growing trend among university students. Negatively affects the cardiorespiratory system, which is vital for oxygen delivery and waste removal, this impacts on exercise capacity, performance, and physical recovery. Exercise, especially aerobic exercise, is known to improve fitness. Exercise performance depends on the ability of the cardiovascular system to respond to metabolic demands. Physical recovery relies more on cardiovascular and pulmonary fitness. Aim: to investigate the effects of short-term aerobic exercise on exercise capacity and physical recovery among university students, and compare the differences between smoker students and non-smoker students. Method: A total number of 18 university students (9 smokers, 9 non-smokers, average age 22.5±2.96) participated in a one-month aerobic training program, with pre-and post-intervention assessments of exercise capacity and physical recovery. These assessments were measured on week 1 and on week 4, before the start and after they finished the intervention. These assessments include the 1-min Squats test, 1-min Jumping Jack test, Breath Holding Test, YMCA step test, 6-minute Walk Test(6MWT) for exercise capacity, and physical recovery was measured by Borg scale and heart rate recovery. Result: After 4 weeks of intervention, both groups showed significant improvements in exercise performance and physical recovery across all 5 tests (p<=0.05), breath holding test indicates a mean change from 58±12.89s to 70.70±13.06s, Squats test changes from 39.89±7.72 to 44.11±7.64, jumping jack test changes from 59.22±10.37 to 67.33±10.98. VO2 max and Heart Rate Recovery have significant differences within groups(p<=0.05) but indicate no significant improvements between both groups. The Borg scale shows no significant difference within and between groups(p>0.05). Conclusion: The significant difference determines that the short -term aerobic exercise has an enhancement on heart rate recovery and VO2max, and contributes to cardiorespiratory system promotion. Meanwhile, this study indicated that even a brief time of aerobic exercise can positively affect exercise capacity and physical recovery, which highlights the potential benefits of regular aerobic exercise.

Témavezető: Bereczki Tímea