Over 650,000 registered Syrian refugees are in Jordan today as a consequence of the 2011 Syrian Civil War, which was a challenge to the Jordanian government exacerbated by water scarcity, high unemployment rate, and financial constraints. Due to the different types of difficulties that the refugees faced, there were adverse challenges that have led to increasing cases of mental health issues among the affected population. The incidence of mental health illnesses, access to health care, and coping strategies are the main issues to be investigated in this study, which aims to examine the mental health conditions and difficulties experienced by Syrian refugees in Jordan. For the purposes of this research, the data was gathered through surveys that were distributed to 175 Syrian refugees residing in the capital city of Jordan, Amman, using a quantitative approach. Data cleaning, accurate variable coding, labeling and valuing continuous and categorical variables, and error detection with tools like Descriptive Statistics, and Frequency are all parts of SPSS data preparation which was used to analyze the data gathered through the questionnaires as a data collection tool of the study. According to the results of this study, it is revealed that the Syrian refugees that participated in the survey and interviews have high levels of anxiety, depression, and Post-Traumatic Stress Disorder (PTSD). These conditions are aggravated by factors such as long term unemployment, social exclusion, and displacement. These factors contributed to the development of mental health disorders. The challenges experienced by the refugees made the ability to address their mental health issues to worsen due to hindrances like social-cultural rejection, inadequate funding, and a shortage of mental health services. As this study sheds light on the fact that Syrian refugees in Jordan are having mental health challenges, certain measures to mitigate these issues could be taken into consideration. Based on the research, the incorporation of mental health within primary health care, eradication of stigma through raising community awareness, increasing awareness of health care providers on culturally-sensitive practices, development of trauma-informed treatment, bolstering of the social and economic support networks as well as the promotion of advocacy and research are likely to help the mental health of refugees.

Témavezető: Gábor Bányai-Márton

Prescription drug abuse has arisen as a major health problem and has been awakening public health international concern as a major issue, leading to increased morbidity, mortality, and economic damages. Entangled with the complex structure of biology genetics is the main factor. This thesis works on the critical need for sharp solutions through genetic insights through public health strategies to stop prescription medication abuse. The specific aims of this analysis, along with cross-sectional studies include the following: 1. Investigate the mechanisms that influence physical and physiological dependency. 2. Evaluate the current public health implications, including Drug Monitoring Programs. 3. Develop public health strategies integrating genetic insights with policymakers and community-level interventions. The study follows a cross-sectional methodology that included people aged 18 to 60 who were separated into two groups: those with a history of prescription drug abuse and a control group who did not abuse drugs. Data were gathered from rehabilitation institutes and general care clinics all over Hungary to provide a broad sample. Family History and Mental Health: 72% of misusers reported a family history of substance abuse, and 68% of misusers had co-occurring mental health conditions, such as anxiety or depression. Demographic Vulnerabilities: The age group 25–40 years emerged as particularly vulnerable. Behavioral and Social Data: Substance use habits were significantly linked to a family history of addiction, mental health problems, and socio-demographic factors. The new findings from the cross-sectional studies I did are that drug abuse is related to the increase in genetic variants according to the prevalence of the DRD2 A1 allele (62% in misusers vs. 32% in controls) and OPRM1 A118G variant (48% in misusers vs. 18% in controls) therefore it suggests a strong genetic predisposition for misuse. Notable recordings were found that called for identifying individuals at higher risk for prescription drug misuse. Integrate Genetic Data into PDMPs: Incorporate genetic information into monitoring programs to allow for personalized interventions. Strengthen Community-Level Interventions: Implement education and awareness campaigns targeting at-risk age groups and communities. Policy Development: Advocate for policies that address systemic flaws contributing to prescription medication abuse. • Behavioral data evaluated substance use as habits, family history of addiction, mental health problems, and social demographic attributes. • Monitoring prescription limits and usage rates using state-run PDMPs. Finally, It highlights the factors behind prescription medication abuse, which is boosted by genetic predispositions, systemic flaws and the substantial link between DRD2 and OPRM1 polymorphisms and drug use underscores the value of genetic screening. It proposes a paradigm change toward precision public health, recommendations include improving access to genetic screening and incorporating genetic data into PDMPs.

Témavezető: Dr. Anita Balázs

Bevezetés: A depresszió globálisan jelentős egészségügyi kihívást jelent, amely számos embert érint. Korábbi kutatásokból kiderült, hogy hazánkban a prevalencia 2009-ben már elérte a 6%-ot az európai lakossági egészségfelmérés adatai alapján. Számos kutatás vizsgálta a depresszió és a különböző szerek használata közötti összefüggést, hisz sokan a depresszió tüneteinek enyhítése miatt alkalmazzák. Az Egyesült Államokban végzett kutatások szerint a depresszióval diagnosztizált felnőttek körében 27%-kal magasabb a szerhasználati zavarok előfordulási aránya, mint a mentálisan egészséges embereknél. Az alkohol függőséggel élők körében a depresszió előfordulása 30-50% , míg drogot fogyasztók között akár 40-60% is lehet. Kutatás célja az orvos által diagnosztizált depresszió és a szerhasználat összefüggésének vizsgálata 15 éves időintervallumban. Anyag és módszer: A tanulmány a Debreceni Egyetemi Kórház által 2007 és 2022 között gyűjtött kórházi nyilvántartások alapján retrospektív longitudinális tervezést használt. A kezdeti adatkészlet 37 164 kórházi feljegyzést tartalmazott, amelyek a résztvevők 2007 és 2022 közötti látogatásait reprezentálják, akiknél az orvosok különböző betegségeket diagnosztizáltak az BNO-10 kódok segítségével. A minta 4893 konkrét beteget tartalmazott. Módszereink közé tartozott a Log-rank test, Kaplan-Meier görbe, Nelson-Aalen becslés és a cox regresszió. Eredmények: A fő magyarázónk a Pszichoaktiv szer használata által okozott mentális és viselkedészavarok (F10-F19 BNO kód), a kimenetel pedig a depressziós zavarok voltak. Szignifikáns eredményt kaptunk a szerhasználat tekintetében (HR: 7.24, 95%MT: 5.35-9.80), nemek tekintetében (HR: 1.81, 95%MT: 1.55-2.13). Krónikus betegségek esetén a magas vérnyomás (HR: 3.57, 95%MT.: 2.92- 4.36; a lipoprotein anyagcsere rendellenességei és egyéb lipidaemiák (HR: 2.29, 95%MT.: 1.80- 2.91); a hajszálerek betegségei (HR: 3.63, 95%MT: 1.87- 7.05) és az angina pectoris (HR: 2.32, 95%MT:1.81-2.97) mind emelték a depresszió kialakulásának esélyét. Következtetés: Az eredmények rámutatnak a depresszió és a pszichoaktív szerhasználat közötti szoros összefüggésre, valamint arra, hogy bizonyos krónikus betegségek miatt nő a depresszió kialakulásának kockázata. Az eredmények hangsúlyozzák az integrált megelőzési és kezelési stratégiák fontosságát, amelyek egyszerre célozzák meg a mentális zavarokat és a társuló betegségeket.

Témavezető: Ghanem Amr Sayed

Bevezetés és célkitűzés: A nőket leggyakrabban érintő daganat az emlődaganat, mely évente az új daganatos megbetegedések ~24%-a, szemben a petefészekrákkal (3,4%) ami túlélési esélyeket rontva sok esetben későn kerül felismerésre- alátámasztja ezt egy 2018-as adat- ebben az évben 290.000 nőt diagnosztizáltak és ebből 184.000 fő halt meg. Mindkét betegség súlyos népegészségügyi probléma. Az elhízás e két daganat kockázatát növelheti. A kutatás célja magas testtömegindexhez (BMI) köthető emlő- és petefészek-daganatok felmérése, az SDI (országok fejlettségi mutatója), a DALY és a halálozás globális tendenciái közötti kapcsolatra fókuszálva 1990 és 2019 között. Anyag és módszer: Az emlő- és petefészek-daganatok életkorra standardizált DALY- és halálozási rátáit a GBD 2019 adatbázisból nyertük ki, és az SDI-értékeket fuzzy matching eljárással kapcsoltuk össze. A statisztikai elemzéseket Stata 17 és Joinpoint Regression Program 5.3.0 verziójában végeztük. Kruskal-Wallis és Dunn-féle tesztekkel vizsgáltuk az SDI-kategóriák közötti eltéréseket, a lineáris regresszióval értékeltük az SDI és a kimenetelek közötti összefüggést (illeszkedés: R²). A joinpoint regresszióval, legfeljebb három csatlakozási ponttal, az időbeli trendeket és azok szignifikanciáját permutációs tesztekkel, Monte Carlo módszerrel becsült p-értékekkel vizsgáltuk. Eredmények: A magasabb SDI-kategóriák alacsonyabb DALY- és halálozási rátákkal társultak mindkét daganattípus esetében. A Kruskal-Wallis tesztek szignifikáns eltéréseket mutattak az SDI-kategóriák között (DALY: emlő χ² = 1625,606, petefészek χ² = 3506,615; halálozás: emlő χ² = 2200,485, petefészek χ² = 3657,454; mind p <0,0001). Dunn-féle tesztek az SDI növekedésével csökkenő trendeket igazoltak. A joinpoint regresszió alacsony SDI-régiókban növekvő DALY- (petefészek: AAPC: 3,62%; emlő: AAPC: 2,28%) és halálozási trendeket (petefészek: AAPC: 3,69%) tárt fel, míg magas SDI-régiókban csökkent (DALY: emlő: AAPC: -0,75%; halálozás: emlő: AAPC: -0,82%, petefészek: AAPC: -0,47%). A lineáris regresszió szignifikáns pozitív összefüggéseket mutatott az SDI és a DALY (emlő: β = 35,013, R² = 2,08%; petefészek: β = 10,931, R² = 46,8%), valamint a halálozás (emlő: β = 2,009, R² = 5,07%; petefészek: β = 0,418, R² = 50,1%) között. Következtetés: A magas BMI csökkentése és az alacsony SDI-régiók ellátásának javítása közegészségügyi prioritás az emlő- és petefészek-daganatokhoz köthető aránytalan DALY- és halálozási teher globális mérsékléséhez.

Témavezető: Ghanem Amr Sayed

Bevezetés: A 2-es típusú diabétesz mellitusz (T2DM) incidenciája világszerte, így Magyarországon is folyamatos növekedést mutat. A betegség kéz a kézben jár különböző kardiovaszkuláris megbetegedésekkel (CVD). Célok, hipotézisek: Kutatásunkban a CVD-kel kapcsolatos, valamint néhány metabolikus eredetű kórállapotok és a T2DM kapcsolatát vizsgáljuk abból a szempontból, hogy az egyes kovariánsok, társbetegségek jelenléte hogyan befolyásolja a T2DM incidenciáját. Módszerek: A kutatás adatai a Debreceni Egyetem Orvosi Elektronikus Adatbázisából (UD MED) származnak, amely egy olyan átfogó klinikai adatbázis, amely számos diagnózisra és kezelésre kiterjedő részletes orvosi nyilvántartást tartalmaz. A vizsgálatba azokat az egyéneket vontuk be, akiknél a 2007 és 2022 közötti megfigyelési időszakban T2DM alakult ki. Ezen betegeknél olyan változókat vizsgáltunk, mint az életkor, nem, valamint a kardiovaszkuláris és metabolikus társbetegségek közül a hipertónia, angina pectoris, szívinfarktus, krónikus ischémiás szívbetegség, pitvarfibrilláció, szívelégtelenség, obezitás, hiperlipidémia és krónikus vesebetegség. A vizsgálatban Cox-féle arányos hazard modelleket alkalmaztunk a T2DM kockázati arányainak becslésére, korrigálva a kovariánsokat. Ehhez kezdeti vizsgálatként Log-Rank próbákat végeztünk a túlélési idők közötti különbségek értékelésére az egyes kovariánsok jelenléte szerint. Eredmények: A hipertónia közel háromszoros kockázatnövekedést mutat (HR=2,93; 95% MT: [2,3-3,72]), továbbá szignifikáns pozitív összefüggést mutatott a T2DM kockázatával a krónikus ischémiás szívbetegség (1,64 [1,19-2,26]), a pitvarfibrilláció (1,98 [1,35-2,91]), a hiperlipidémia (2,49 [1,89-3,27]), az elhízás (2,58 [1,87-3,55]), a krónikus vesebetegség (2,19 [1,52-3,16]), az életkor (1,01/év [1,01-1,02]) és a nem: nőknél alacsonyabb a T2DM kialakulásának kockázata a férfiakhoz képest (0,77 [0,64-0,93]). Következtetések: A T2DM incidenciájának kockázatcsökkentésében kiemelt fontosságú a magas kockázati tényezőt jelentő kórállapotok primer és szekunder prevenciójához tartozó intézkedések, mint például prevenciós programok, szűrővizsgálatok, korai életmódváltás, betegedukáció, megfelelő dietoterápia, laborértékek, köztük a szérumglükózszint rendszeres ellenőrzése.

Témavezető: Ghanem Amr Sayed

Introduction: Globally, depressive disorders are among the leading causes of disability-adjusted life years (DALYs). Non-communicable diseases (NCDs) collectively account for nearly one-fifth of all disability-adjusted years. The co- morbidity of these conditions adds to the individual’s burden and amplifies their total impact, thus making it a serious public health issue. This research aimed to identify key sociodemographic and health-related factors associated with depressive disorder among the Hungarian population with chronic illnesses. Materials and Methods: Data of 16480 individuals ≥ 15 years, representative of the Hungarian population, based on the European Health Interview Survey (EHIS) conducted in 2009, 2014, and 2019 were analysed. A cross-sectional design was employed to assess the prevalence of depression and the potential associations with sociodemographic and health-related factors in Hungarian people suffering from NCDs. Analytical methods included logistic regression and Pearson’s Chi-square to identify and evaluate key associations. The propensity score was employed to account for possible confounding, followed by post-match logistic regression. The sensitivity analysis with Rosenbaum bonds ensured the robustness of the results. Results: Depression among individuals with NCDs showed no significant variation among survey years. Being female, in middle age, unemployed, having low income and other health conditions such as allergies, migraines )OR = 3.26, 95% CI: [2.75-3.86]), peptic ulcers 2.22[1.77-2.78], and taking prescribed medications 6.06[4.55-8.08] were positively associated with depression. Regional analysis revealed that among seven Hungarian statistical regions, only three showed a significant value; residing in the Southern Great Plain was associated with an increased likelihood of experiencing depression 1.37[1.07-1.76] while living in Central and Western Transdanubia demonstrated a decreased 0.61[0.43-0.87] and 0.65[0.45-0.93], respectively. Conclusion: Individuals with chronic illnesses, especially those with specific health-related conditions (allergies, migraines, peptic ulcers) and those using prescribed medications are the most vulnerable to developing depression. Thus, the study underscores the importance of regular mental health screenings and the integrated approach in NCD management.

Témavezető: Dr. Ghanem Amr Sayed

Introduction: Sexually Transmitted Infections are a preventable and treatable disease persisting in the Philippines. By the nature of its transmission, social determinants play a big part in its prevalence. For the first time in the Philippine Demographic Health Survey, self-reports of sexually transmitted infections were recorded among women. The comprehensive survey provides sociodemographic factors, vice use, sexual practices, and perceptions on partner dynamics which this study uses to find associations with STI. Methods: The sample and respondents were from the 2022 Philippine Demographic Health Survey- 18254 sexually active Filipina women. The outcome was a composite variable combining self-reported sexually transmitted infections, genital ulcers, and abnormal genital discharge in the last 12 months. Exposure were sociodemographic factors such as age, rural vs urban residence, occupation, education level, income; vice and contraceptive use, safe sex practice, number of partners, frequency of sexual activity, experience and perception of of intimate partner abuse and control were factors tested. Pearson's Chi square test was done for categorical variables, as well as logistic regression both performed in R, to determine significant association and generate odds ratio with confidence intervals, and check for multicollinearity. P value was set at < 0.05. Those significant in both chi square and logistic regression were considered significant associations for this study. Results: 1510 out of 18254 women reported to having STI in the 12 months (8.27% prevalence nationally). Residing in rural areas had 32% increased odds of having an STI (OR: 1.33 [1.19; 1.49]). Older age seemed to have lower odds of having an STI (OR: 0.96 [0.93;0.99], but standard residual from chi square test showed that 20-24 year olds significantly contributed to the difference detected. More frequent consumption of alcohol in a month increased the odds of STI as well (OR: 1.02 [1.01; 1.05]). A high score in justifying beating and issues with controlling partners were associated with STI (OR: 1.06 [1.02;1.1], 1.21 [1.13;1.30] respectively). Conclusion: this study determined various health determinants associated with STI in Filipino women, that helps further understand the profile of those vulnerable to the infection, and to identify who would benefit from preventive educational programs.

Témavezető: Róbert Bata

BACKGROUND: This study examined the attitudes, perceptions, and preventive practices related to malaria and yellow fever among internally displaced persons (IDPs) in Borno, Nigeria to assess awareness, identify common beliefs and misconceptions, evaluate current preventive strategies, and recommend culturally appropriate interventions. METHODS: The study used semi-structured interviews in Hausa to explore participants' malaria preventive experiences. The interview guide included open-ended questions about awareness, healthcare access, personal and community experiences, and recommendations for strengthening prevention efforts. The interviews were conducted in a camp setting, either private or public, and lasted 45-60 minutes. The interviews were recorded and transcribed into English using Speechmatics for accurate data analysis, with transcriptions cross-checked for consistency and reliability. Thematic analysis was employed to systematically analyze the interview data. This approach was chosen because of its flexibility and suitability for identifying patterns in the qualitative data. NVivo 12 software was used to assist with data coding and organization. The analysis followed Braun and Clarke’s six-step thematic approach. RESULTS indicated varying awareness levels, with malaria being the most widely recognized. Significant knowledge gaps and misconceptions regarding disease transmission and prevention were identified. Economic constraints, geographical barriers, and overcrowded living conditions hinder effective preventive measures. Cultural beliefs and community norms influenced health behaviors, with some participants favoring traditional remedies over modern preventive measures. This study also highlights the impact of displacement on health and increased vulnerability to these diseases. CONCLUSIONS emphasized addressing knowledge gaps through culturally tailored education, improving resource distribution, and using community networks. Recommendations include targeted health education campaigns, consistent access to preventive tools, improved living conditions, and strengthened health care services. This study underscores the need for a multifaceted approach integrating modern preventive strategies with local cultural practices to effectively combat malaria and yellow fever in this vulnerable population.

Témavezető: Flórián SIPOS

Background Hypertension remains a leading modifiable risk factor for global morbidity and mortality, responsible for approximately 7.5 million deaths annually. Accurate risk prediction is critical for guiding targeted interventions. While logistic regression (LR) models are well-established and highly interpretable, advanced machine learning techniques—particularly Extreme Gradient Boosting (XGBoost)—show promise in enhancing predictive performance. However, questions persist about the trade-off between accuracy and interpretability in clinical settings. The objective of this study was to compare the performance of LR and XGBoost in predicting hypertension risk, placing equal emphasis on their predictive performance and interpretability. Methods This retrospective study analyzed 15,564 individual records pooled from three waves of the Hungarian European Health Interview Survey (EHIS). Explanatory variables included sociodemographic and economic factors, lifestyle behaviors, and health conditions. Two predictive models were developed: a standard logistic regression and an XGBoost model. Performance was evaluated using area under the ROC curve (AUC), accuracy, precision, recall, and F1 score. A grid search approach was employed to optimize XGBoost’s hyperparameters. Results The XGBoost model demonstrated higher accuracy (81.82% vs. 80.06%) and recall (90.60% vs. 80.61%) compared to logistic regression. It also outperformed LR in F1 score (81.21% vs. 73.21%) and precision (73.58% vs. 67.06%). Interestingly, logistic regression offered a slightly higher AUC (89.65% vs. 88.07%) and superior feature interpretability. Conclusions XGBoost exhibited superior predictive performance for hypertension risk, though logistic regression delivered marginally better AUC and clearer feature interpretation. Future large-scale, prospective studies should focus on refining both performance and interpretability to solidify the practical value of these models in clinical environments. Keywords: hypertension, XGBoost model, logistic regression, risk prediction

Témavezető: Ghanem Amr Sayed