Introduction: Diabetes mellitus (DM) is associated with a range of comorbid conditions, contributing to poorer health outcomes, greater challenges in disease management, and reduced quality of life. The increasing DM prevalence requires a better understanding of the complexity of comorbidity patterns and their link to socioeconomic factors to develop strategies for mitigating the disability burden associated with DM. Objective: We aimed to explore the socioeconomic inequalities in comorbidity burden of diabetes in European countries. Methods: A cross-sectional study based on wave 8 (2019/2020) of the Survey of Health, Ageing and Retirement in Europe (SHARE) was conducted. The total sample consists of individuals aged 50 years and older with diabetes mellitus (n = 6,332) from 25 European Union member states. Multimorbidity was defined as presenting two or more common chronic conditions among those with DM. The wealth, income and education level were utilized as indicators of socioeconomic status. The normalized concentration index (CI) was employed to assess the extent of inequality in the prevalence of multimorbidity. Results: The prevalence of multimorbidity was 53.2% among those with DM. The most common comorbidities were cardiometabolic conditions including high blood pressure (36.1%) and heart attack (10.6%), and osteoarthritis (11.7%). A large variability in the prevalence of multimorbidity was observed across European countries, with the highest prevalence reported in Poland (70%) and the lowest in Malta (25.7%). Patients with low education (46.4%), lower income (29.6%) and lower wealth quartile (28.4%) reported a higher prevalence of multimorbidity. The concentration index values indicated that having two or more comorbidities is more concentrated among individuals with lower socioeconomic status, and income level (CI=-0.117; p<0.001) seems to have the strongest association with health inequality, followed by wealth (CI=-0.106; p<0.001) and education (CI=-0.097; p<0.001). Conclusion: Our study showed that socioeconomic inequalities exist in comorbidity burden of DM in European populations. Individuals with lower socioeconomic status are at greater risk for a higher burden of comorbidities, requiring special consideration when designing and implementing diabetes management interventions.

Témavezető: Dr Nóra Kovács

Wastewater-based epidemiology (WBE) is a widely used approach in public health that involves the determination of biomarkers of illegal drugs, antibiotics and alcohol in sewage, thereby allowing the assessment of their intake and the associated disease burden at settlement level. The Sewage analysis CORe group-Europe (SCORE) was established to standardise the methodology used for municipal wastewater analysis and to coordinate international research on WBE. Debrecen was the first Hungarian city to join the SCORE in 2023. In addition to the level of metabolites of illegal drugs, the concentration of ethyl-sulphate (EtS), a biomarker of ethanol consumption, was determined in the sewage water in Debrecen. The primary goal of our research was to utilise these data to estimate the average alcohol consumption in Debrecen and compare it to those reported in other European cities. The other aim was to assess the health risk associated with alcohol intake in the selected municipalities. To estimate the level of ethanol consumption in Debrecen, data on the concentration of EtS in the wastewater in Debrecen were multiplied by sewage flow rates and a correction factor taking into account the excretion rate of EtS. Then the result was normalized to the population of the city and converted to litres of pure alcohol. To obtain information on alcohol intake in other European cities, search strings were developed and systematic literature searches were conducted in databases. Subsequently, data on ethanol consumption were collected for 30 cities and used in Monte Carlo probabilistic simulations to estimate the margin of exposure (MOE). MOE is defined as the ratio between the lower one- sided confidence limit of the benchmark dose and the estimated human intake of the same compound. A MOE less than 10 000 is considered as a public health concern. Our results showed that ethanol consumption in Debrecen is estimated at 5.3 litres/capita/year. This can be considered moderate, as the alcohol consumption in the selected European cities ranged from 1.4 litres/capita/year in Mytilene to 12.9 litres/capita/year in Copenhagen. We also found that the MOE values were below 100 in all the cities in our study, indicating an increased health risk. Our results allowed direct comparisons of alcohol consumption and associated health risks-between different European cities. This study shows that WBE can provide valuable information for planning public health interventions at settlement level.

Témavezető: Dr. Pál László és Dr. Szűcs Sándor

Background: Medical students face unique psychological hurdles during their training, which may impact their academic performance, specialty choices, and overall well-being. A range of factors, including oral control habits, mental health issues, experiences of abuse, and family background parameters, such as parental education levels, influence these challenges. Understanding these relationships is crucial for identifying vulnerabilities and developing targeted interventions. Objective: This study aims to explore the intricate relationships between oral control behaviors, depression, experiences of abuse, and parental education among medical students. By analyzing these factors, the study seeks to identify patterns that may influence psychological health, coping mechanisms, and professional development. Methods: Data were collected from 67 medical students at the University of Debrecen, Hungary, using a combination of validated questionnaires. Demographic data were recorded alongside assessments of various forms of abuse (measured utilizing the Childhood Trauma Questionnaire-Short Form [CTQ-SF]), mental health indicators (assessed through the Depression, Anxiety and Stress Scale-21 [DASS-21]), and oral control behaviors (evaluated employing the Eating Attitudes Test-26 [EAT-26]). Statistical analyses were employed to determine significant associations between variables, including Mann-Whitney U and Kruskal-Wallis tests. Results: The findings revealed significant associations between oral control behaviors and parental education levels (p=0.029), as well as notable trends in depression (p=0.003), anxiety (p=0.003), physical abuse (p=0.009), and oral control (p=0.013) with regard to gender. However, no significant associations were identified between these variables and the medical specialty choice. Conclusion: This study emphasizes the importance of addressing mental health challenges and family background factors among medical students to enhance their overall well-being and support their growth as professionals. Future research should aim to expand on these findings and propose potential interventions in order to mitigate the impact of such negative experiences, promoting resilience, and fostering healthier coping methods.

Témavezető: Dr. Viktor Rekenyi és Dr. László Róbert Kolozsvári

Introduction: Alcohol consumption of university students is a major public health concern, linked to immediate and long-term health risks, including mental health issues and academic underperformance. University life often exposes students to unique pressures like academic stress, peer influence, and a culture that normalizes heavy drinking, contributing to riskier drinking behaviours compared to non-student peers. Investigating the motives behind alcohol consumption, particularly among medical students, provides valuable insights into patterns of drinking and identifies potential targets for prevention and intervention strategies. Aim: This study aimed to characterize the alcohol consumption patterns and the potential influencing factors among medical students in the English Language Programme at the University of Debrecen. Methods: An anonymous online questionnaire was conducted among university students, which contained information on demographic background, the Alcohol Use Disorder Identification Test (AUDIT) and the short form of the Drinking Motive Questionnaire Revised (DMQ-R-SF). Differences between subgroups were analysed with the Mann-Whitney test and a logistic regression was performed to investigate associations for consuming 3 or more drinks on a typical day of drinking alcohol and for risk drinking as well. Statistical significance was set at p < 0.05. Results: The mean age of students was 22.16 years (SD=3.39). Drinker status was defined based on the first question of the AUDIT questionnaire yielding 115 students consuming alcohol in the past 12 months (71 females and 44 males) and 86 non-drinkers. Non-drinkers cited reasons like religion (n=28), adverse health effects (n=15), unpleasant taste (n=7), both religion and adverse health effects (n=19), both unpleasant taste and adverse health effects (n=2), religious reasons, adverse health effects and taste (n=1), and other reasons (n=14). Logistic regression showed that social motives were linked to consuming 3 or more drinks on a typical day (p<0.05), while coping motives were associated with risk drinking (p<0.05). Discussion and Conclusion: Social drinking motives may have an effect on the number of drinks consumed and coping drinking motives may influence the development of risk drinker status among international medical students studying at University of Debrecen. Further research is needed to improve the understanding of factors behind various drinking patterns of university students.

Témavezető: Dr. Diószegi Judit és Dr. Rácz Gábor

Background Management of rare diseases (RD) is considered difficult due to the low incidence rate, complexity of the diseases, and the rarity of expertise. Comprehensive RD policies are required to achieve improvement in this field. This study aimed to describe the basic characteristics of RD mortality, contributing to the evaluation of Hungary’s RD policy. Method A 12-year nationwide dataset (2006-2017) was analyzed, which included the patient’s age, sex, year of death, distance from the RD center, and ICD code for the cause of death. This study was restricted to RDs with unique ICD-10 codes. A multivariate linear regression model was used to describe the impact of time, geographic location, and diagnostic abilities on the change of RD patients’ age-at-death. Results A total of 53,064 RD deaths were registered in Hungary between 2006 and 2017 with an average age at death of 74.08. The indicator of diagnostic ability during the study period was improved in areas between 30 and 130 km away from the RD centers, but improved least in the vicinity of RD centers. The analysis revealed a positive trend in patient age improvement over the study period, which indicates an improvement in medical care (b=0.354; 95%CI: 0.318; 0.389). It was also found that patients living far from RD centers (measured in 100 km) tended to have shorter lifespans (b=-0.788; 95%CI: -1.10; -0.0479). Conclusions The study demonstrated a remarkable improvement in the diagnostic and therapeutic abilities in controlling RDs. It also identified the persistent role of geographical access to the services provided by the centers of expertise. It seems that a spatial inequality sensitive development of RD control should complete the successful health policy on RD. Public health tools should be applied to extend the population’s benefit from clinical improvement in Hungary.

Témavezető: Prof. Dr. János Sándor

Introduction: The COVID-19 pandemic began impacting Europe in early 2020, prompting lockdowns, restricted movement, and social distancing measures to control the virus. These disruptions affected healthcare, including maternal and neonatal services, and may leading to adverse birth outcomes. The specific impact on obstetric care in Hungary is unclear, and studies comparing pregnancy and birth outcomes before and after the COVID lockdown are essential to understanding its social effects and informing future healthcare planning. Objective: The aim of the present study was to compare pregnancy outcomes before (2019) and after the beginning (2021) of the COVID -19 pandemic in Hungary. Methods: The data was obtained from the Hungarian National Health Insurance Fund for 2019 and 2021, aggregated by at settlement level. After crude prevalences were determined, multivariate Poisson regression analyses were used to compare the risk of preterm birth, fetal death and low birthweight (stratified by <1000g, 1000g-1499g, 1500g-1999g and 2000g-2499g) between 2019 and 2021. Associations were quantified by rate ratios (RR) and corresponding 95% confidence intervals (CIs). Results: The crude rates of preterm (0.37%) and fetal deaths (9.69%) were higher in 2021 compared with the corresponding pre-COVID period (0.15% and 4.69%). In 2019 the crude prevalences of low birth weights varied from 0.52% (<1000g) and 5.13% (2000g-2499g) while in 2021 the prevalences ranged 0.49% (<1000g) to 4.64% (2000g-2499g). For 2021 compared to 2019, multivariate Poisson regression analyses, adjusted for age and the socioeconomic status of the settlements indicate a significant increase in the risk of preterm birth (RR=2.13; 95%CI=2.04-2.23) and fetal death (RR=2.63; 95%CI=2.08-3.34). The Poisson models indicated no differences between 2019 and 2021 for the low birth weight categories <1000g (RR=0.94; 95%CI=0.80-1.10), 1000g-1499g (RR= 0.97; 95%CI=0.84-1.12). Furthermore, the risk of births weighing 1500g-1999g (RR=0.85; 95%CI=0.78-0.94) and 2000g-2499g (RR=0.94 95%CI=0.89-0.99) was decreased in the studied period. Conclusion: Observed rates of preterm birth and fetal deaths rates increased during the COVID-19 lockdown while the risk of low birth weight was only minorly affected. Our findings suggest that measures that prioritize social spending to protect the most vulnerable pregnant women during the pandemic may contributed to better birth outcomes.

Témavezető: Dr. Vincze Ferenc

A kutatás célja egy új, hazai fejlesztésű kombinált szenzoros pszichofiziológiai mérőrendszer (FIPOK V22) tesztelése volt, amely élettani és pszichológiai mérések segítségével lehetővé teszi egyéni kognitív teljesítmény és stressz-szint vizsgálatát relaxáció, illetve feladatvégzés közben. A rendszer a szív elektromos aktivitását mellkaspántos, vezeték nélküli EKG szenzorral méri, amelyből szívfrekvencia- variabilitási paraméterek számolhatók. A szenzor viselése közben a vizsgált személy a mérőállomás laptopján előre meghatározott protokoll szerint kérdőívet tölt ki, továbbá kognitív funkciókat vizsgáló gamifikált feladatokat végez. A rendszer egyszerre négy személy mérését teszi lehetővé. A méréseket egy, stresszcsökkentést célzó kreditkurzus orvostanhallgatóival végeztük (N=8). A kurzus kezdete előtt (2024. február) és után (2024. május) minden résztvevő ugyanazt a vizsgálati protokollt teljesítette. Adatrögzítés és tisztítás után a kognitív teljesítményt és a szívfrekvencia-variabilitási paramétereket (Baevsky index, SNS, PNS, RMSSD) a fejlesztő mérnököktől megkapva statisztikai elemzést végeztünk. A résztvevők kognitív teljesítménye az egyes feladatok tekintetében egyénenként eltérő mértékben ingadozott, de a kognitív teszteken elért összesített teljesítmény 7,75%-os növekedést mutatott a kurzus után a kurzus előtti összesített értékhez képest, és ezt a 8 résztvevő közül 7-nek a kurzus után mutatott jobb eredménye magyarázta. A 11 feladatot külön vizsgálva 9-nél teljesítménynövekedés volt megfigyelhető. A szívfrekvencia-variabilitást jellemző paraméterek közül a Baevsky index nem változott szignifikánsan a mérés előtti és mérés utáni értéket összehasonlítva sem a kurzus előtti, sem az azutáni mérésnél. Ez az index a kurzus előtt nem, de a kurzus utáni mérésnél enyhén szignifikáns összefüggést mutatott a gamifikált tesztek összesített teljesítményével (p=0,059), valamint ezen index stabil korrelációt mutat a SNS,PNS,RMSSD értékekkel is a mérés minden pontján. A mérőrendszer használata könnyű volt a hallgatók számára, amelynek eredményei többféle módon is hasznosíthatók, például stresszkezelési módszerek hatékonyságának vizsgálatára, vagy meghatározott típusú feladatok okozta stressz- terhelés individuális meghatározására. Ennek egyéni variabilitását ebben a kis mintában is észleltük. Mindezekhez további mérések szükségesek a referencia adatbázis bővítése érdekében.

Témavezető: Dr. Kósa Karolina

Bevezetés: A művészetterápia hatékony eszköz a gyermeki önértékelés és jóllét fejlesztésében. A képalkotó mesterséges intelligencia (MI) új lehetőséget jelent ezen a területen, mivel egyszerűsége és non-konvencionális jellege csökkentheti az alkotással kapcsolatos gátlásokat. Gyermekek körében történő alkalmazását eddig kevesen vizsgálták. Célkitűzés: A kutatás célja a képalkotó MI művészetterápiás alkalmazásának hatékonyságvizsgálata a gyermeki önértékelésre és jóllétre gyakorolt hatásának felmérésével. Módszer: A vizsgálati csoport (N=14; 9,8±0,41 év) négyüléses, hagyományos művészetterápiás témákra épülő foglalkozáson vett részt, ahol MI segítségével szavakkal alkottak képeket, és kérdőíveket töltöttek ki. Az önértékelést a Coopersmith-féle önértékelési kérdőív, a jóllétet a Serdülő Mentális Egészség Kontinuum Skála mérte az intervenció előtt és után, öthetes időközzel. A gyermekek minden ülésen önbeszámolós módszerrel mérték hangulatukat, a vizsgálat végén az alkotási móddal kapcsolatos percepcióikat hétfokú Likert-skálán rögzítették. A kontrollcsoport (N=14; 10,6 ±0,50 év) az önértékelést és jóllétet mérő kérdőívek kitöltését végezte, azonos időközzel. Eredmények: A vizsgálati csoport önértékelése nem változott szignifikánsan (p=0,290), de a kontrollcsoporthoz képest javult (p<0,01). A jóllétben nem volt változás (p=0,1). A foglalkozások javították a gyermekek hangulatát (p<0,01). A gyermekek egyetértettek azzal, hogy a szavaik által létrehozott képek saját alkotásaik (M=6,5) ezek a képek saját gondolataikat ábrázolták (M=6,5), továbbá szerettek így alkotni (M=7). A saját alkotás élménye pozitív korrelációt mutatott a boldogsággal (r=0,587; p=0,027), negatívat a frusztráció (r=-0,620; p=0,018) megélésével. Emellett a saját gondolatok ábrázolásának képessége erősen korrelált a boldogság gyakoribb érzésével (r=0,870; p<0,01). A gyermekek énképének tudatosodását az első és az utolsó foglalkozáson készült énrajzok szignifikáns eltérései jelzik a szószám, a módosítások száma és a megjelenített pozitív tulajdonságok tekintetében (p<0,01). Következtetés: A hangulat és az önértékelés szignifikáns növekedése alapján a módszer alkalmazható hasonló célú művészetterápiás intervenciókhoz. A kutatás rámutat arra, hogy az MI-al létrehozott képek saját alkotásként való megítélése és a személyes gondolatok kifejezési képessége kiemelt jelentőségű a tapasztalt boldogság és frusztráció mértékében. Kulcsszavak: művészetterápia, mesterséges intelligencia, önértékelés, jóllét

Témavezető: Dr. Kovács-Tóth Beáta

A táplálkozás nem fertőző krónikus betegségek kialakulásában játszott szerepét tudományos kutatások egyértelműen igazolják. A táplálkozás mellett a dohányzás, az alkoholfogyasztás a fizikai aktivitás hiánya és az elhízás is lényeges kockázati tényezőt jelent. Jelen keresztmetszeti vizsgálat célja ezen kockázati tényezők felmérése volt egyetemisták körében. A vizsgálat 2024 tavaszán történt, 336 egyetemi hallgató vett részt az online kérdőíves vizsgálatban. A kérdőív a Global Betegségteher vizsgálat (GBD Diet 2017) által meghatározott táplálkozási kockázati tényezőkre, a fizikai aktivitásra, dohányzásra, alkoholfogyasztási szokásokra, testmagasságra és testsúlyra, valamint az egészséges táplálkozást és fizikai aktivitást motiváló és korlátozó tényezőkre kérdezett rá. Az eredmények szerint a válaszadók 44%-ánál van jelen 8 vagy annál több táplálkozási kockázati tényező. A leggyakoribb táplálkozási kockázati tényezők: kevés gyümölcs fogyasztás (résztvevők 77%-a), kevés zöldségfogyasztás (67%), kevés hüvelyes fogyasztás (78%), kevés teljeskiőrlésű gabonaféle fogyasztása. A résztvevő hallgatók 88%-a nem fordít hangsúlyt a sóbevitel korlátozására. A résztvevő egyetemisták 44%-a dohányzik vagy fogyaszt valamilyen dohányterméket és 33%-a kockázatos szintet ér el alkoholfogyasztás tekintetében (AUDIT-C). A fizikai aktivitás felmérése szerint (ELEF) a résztevő hallgatók 88%-a rendszeresen sportol. A válaszadók antropometriai adatai szerint a hallgatók 22%-a túlsúlyos, 5%-a elhízott volt. A hallgatók jelentős része fontosnak tartja az egészséges táplálkozás nyújtotta előnyöket (86%) és a testmozgást is (88%). Azonban a hallgatók 39%-a válaszolta, hogy nincs ideje egészségesen táplálkozni, 44%-ának pedig nincs ideje sportolni. Összességében a kérdőív kiértékelése után elmondható, hogy már fiatal felnőtt korban egyértelműen jelen vannak a táplálkozási kockázati tényezők, gyakori a dohányzás és a kockázatos alkoholfogyasztás. A későbbi nem fertőző krónikus betegségek megelőzése céljából az egyetemi hallgatók bevonása az egészséges táplálkozásra és életmódra fókuszáló prevenciós programokba meghatározó jelentőségű lehet.

Témavezető: Dr. Bárdos Helga

A Magatartástudományi Intézet új hazai fejlesztésű kombinált szenzoros pszichofiziológiai mérőrendszert (FIPOK) szerzett be, amely pszichofiziológiai mérések segítségével lehetővé teszi egyéni kognitív teljesítmény és stressz-szint vizsgálatát relaxáció, illetve feladatvégzés közben. A rendszer az agyi elektromos aktivitást 4 elektródás, fejpántra rögzített, vezeték nélküli EEG szenzorral méri, miközben a vizsgált személy számítógépen kérdőívet tölt ki, továbbá kognitív funkciókat vizsgáló gamifikált feladatokat végez. A nyers EEG jelekből megfelelő feldolgozás után az alfa- agyhullámok aránya számítható a teljes agyhullámtartományhoz viszonyítva. Vizsgálatunk célja a rendszer tesztelése és referencia-értékek meghatározása volt. A tesztelésben a Debreceni Egyetem különféle szakokon tanuló, 18-29 éves hallgatói vettek részt önkéntesen és név nélkül a 2023/24-es tanév szorgalmi időszakában (N=78, nők: 48%). A vizsgálati protokollban relaxációt követően az alanyok demográfiai adatainak felvétele és önbevalláson alapuló distressz-kérdőív kitöltése szerepelt, ezt követte 12 gamifikált feladat elvégzése, amelyek után ismételt relaxáció történt mintegy 60 perc alatt. A vizsgálatban egyszerre négy fő vehetett részt. A rendszer összes adatát szűrés, tisztítás és feldolgozás után adatbázis formájában kaptuk meg elemzésre a fejlesztő mérnököktől. Az eddigi eredmények szerint a feladatteljesítés előtti (9,58%, SD: ± 0,31) és utáni (9,62%, SD: ±0,25) relaxáció során mért alfahullám-arány átlaga nem különbözött szignifikánsan a minta egészében (p=0,407). Nem volt nemi különbség a relaxáltság mértékében a vizsgálat előtti (p=0,277) és utáni relaxáció során sem (p=0,945). Az alfahullám- arány átlagai a vizsgálat előtti és utáni relaxáció során szignifikáns összefüggést mutattak egymással (p=0,002), de egyik sem korrelált az önbevallás szerinti distressz mértékével (p=0,230 ill. p=0,635). A vizsgálat előtti relaxáció alfahullám-arány-átlaga nem mutatott összefüggést a feladatteljesítés eredményességével. A mérőrendszer jól használható digitális készségekkel rendelkező személyek körében. A mérési eredmények számos módon felhasználhatók. Tanulási nehézségekkel küzdő egyetemisták számára hasznos lehet a kognitív jellegű problémák pontos azonosítása; megítélhető stresszkezelési technikák alkalmazási hatékonysága; az eredmények segíthetik a pályaorientációs tanácsadást. Mindezekhez a referencia adatbázis bővítése szükséges további mérések révén.

Témavezető: Dr. Kósa Karolina

Jelen kutatás a nemzetközi segélyezési rendszer, különösen az Európai Unió mechanizmusainak elemzésére összpontosít, két kiválasztott ország segélyezési tapasztalatain keresztül. A kutatás során bemutatjuk a humanitárius segélyezés fő céljait, az alapvető segélyezési elveket, valamint a segélycsomagok összetételét. Vizsgálatunk részét képezi a beavatkozás tervezése, az alultápláltság hatásainak és diagnosztikai módszereinek elemzése, valamint a jelenlegi rendszer általános kihívásai. Az elemzés során feltárt főbb problémák közé tartoznak az adminisztratív ineffektivitás, a logisztikai kihívások, a minőségbiztosítás hiányosságai, a fenntarthatósági kérdések, a politikai instabilitás, illetve a visszajelzések és a helyi adatkezelési rendszerek bizonytalansága. A kutatás során új fejlesztési lehetőségeket dolgoztunk ki a segélyezési rendszer hatékonyságának növelése érdekében. Ezek közé tartozik egy agrártámogatási rendszer kialakítása, amely arra ösztönözi a termelő gazdákat, hogy meghatározott kultúrákat nagyobb mennyiségben ültessenek, cserébe az államok által ellenőrzött felhasználásért. Egy központi irányító rendszer bevezetését javasoljuk az állami élelmiszer-tartalékok hatékony szétosztására. További javaslatok közé tartozik a civil szervezetek nagyobb mértékű bevonása a gyűjtési, raktározási és logisztikai folyamatok pontosabb tervezésébe, valamint a célországok bevonása a helyi kapacitások fejlesztése és informatikai rendszerek, visszacsatolási mechanizmusok kialakítása érdekében. Ezen kívül javasolt a partnerségek kialakítása, jótékonysági és nemzetközi segélyprogramok bevonása, logisztikai megoldások és ellátási láncok kiépítése, digitális technológiák alkalmazása, vészhelyzeti élelmiszer-tartalékok és készültségi tervek létrehozása, katasztrófa utáni segítségnyújtás, az élelmiszermentés kiterjesztése, valamint egy támogatási rendszer kidolgozása. A nemzetközi segélyezés kulcsfontosságú eszközként jelenik meg a globális humanitárius válságok kezelésében, és elengedhetetlen a szociális és gazdasági instabilitás enyhítésében. A kutatás bemutatja a segélyezési rendszerek kihívásait és azokat a tényezőket, amelyek meghatározzák a segítség gyors és célzott eljuttatását a rászoruló közösségekhez. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a nemzetközi együttműködés és a fenntartható segélyezési modellek alkalmazása elengedhetetlen ahhoz, hogy a rövid távú segítségnyújtás mellett hosszú távú fejlődési lehetőségeket is biztosítsunk a sérült régiók számára.

Témavezető: Dr. Késmárki-Kodak András

Célkitűzés A női szexuális distressz és a kötődési stílusok összefüggése kevéssé feltárt terület, különösen az állapotszorongás mediáló szerepét tekintve. A jelen kutatásom célja, hogy megvizsgáljam ezen tényezők kapcsolatát egy ambuláns hiszteroszkópiás mintán, feltárjam a női szexuális distressz, a kötődési mintázatok és az állapotszorongás közötti összefüggéseket, különös tekintettel az állapotszorongás lehetséges közvetítő szerepére. A kutatásom továbbá azt is vizsgálja, hogy a kötődési bizonytalanság különböző dimenziói (szorongás és elkerülés) eltérő mértékben járulnak-e hozzá a szexuális distressz kialakulásához. Módszerek A vizsgálat 154 nő részvételével zajlott Debrecenben, akik office hiszteroszkópián vettek részt egy magánrendelőben. A résztvevők az ASQ-H kötődési stílus kérdőívet, az FSDS-DAO női szexuális distressz kérdőívet és a STAI állapotszorongás skálát töltötték ki. Az adatokat az R program segítségével elemeztem, Spearman-féle rangkorrelációval és lineáris regresszióval. Eredmények Az állapotszorongás mérsékelten összefüggött a női szexuális distressz szintjével, azaz a magasabb szorongásszint gyakoribb distresszel társult. A biztonságos kötődési dimenziók csökkentették a szexuális distressz kockázatát, míg a kötődési bizonytalanságra jellemző tulajdonságok, mint például az ambivalencia és önleértékelés növelték annak előfordulását. Az önérvényesítést és függetlenséget mérő dimenziók védő szerepet játszottak, gyenge vagy elhanyagolható kapcsolatot mutatva a szexuális distresszel. Következtetések Az eredmények alátámasztják az állapotszorongás és a kötődési bizonytalanság szignifikáns szerepét a női szexuális distressz kialakulásában. Az állapotszorongás mediátorként részben erősítheti a kötődési szorongás hatását, míg az elkerülés esetében kisebb hatás mutatkozik. A biztonságos kötődési jellemzők protektív tényezőként funkcionálnak. Az eredmények hozzájárulnak a kötődési mintázatok és a szexuális distressz klinikai és terápiás értelmezéséhez. Kulcsszavak: női szexuális distressz, kötődési jellemzők, állapotszorongás, ASQ-H, FSDS-DAO, STAI,

Témavezető: Dr. Tisljár-Szabó Eszter